Új munkahelyeket és emelkedő béreket hozhat, hogy a magyarországi autóipar átáll az elektromos járművek gyártására – ezt mondják elemzők. Az elmúlt időszakban sorra jelentették be a Magyarországon működő vállalatok, hogy jelentős összegeket fordítanak gyártó kapacitásuk átalakítására és növelésére.
Orbán Viktor miniszterelnök szombaton arról beszélt, hogy a hazai zöld autóipari átállás hatalmas technikai és politikai siker.
Decemberben derült ki, hogy Szegeden építi fel első európai üzemét a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója, a kínai BYD. A hatalmas fejlesztést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be.
Az elektromos autók piacán egyre nagyobb a verseny, amire a gyártók fejlesztésekkel reagálnak.
A Mercedes több milliárd eurót fordít az elektromos átállásra a kecskeméti gyárában, a győri Audi pedig tavaly termelési rekordot ért el azzal, hogy több mint 177 ezer autó gördült ki a gyárból, miközben az elektromos motorok előállítása is növekedett.
A BMW szintén a jövőt építi Debrecenben, az úgynevezett iFactoryban zöld energiával és virtuális technológia segítségével állítják majd elő a csúcskategóriás elektromos modelleket, és az Opel sem marad ki a technológiai forradalomból. Néhány napja jelentették be, hogy a Stellantis csoport 45 milliárd forintos beruházással megkezdi az elektromos motorok előállítását Szentgotthárdon.
Szemléletesen fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök szombati évértékelőjében arról, hogy miért fontos Magyarország számára az autóipar.
A kormányfő kiemelte: időtlen idők óta most először nem követői vagyunk egy technológiai átállásnak, hanem globális éllovasai. Orbán Viktor azt mondta: a zöld autóipari átállás hatalmas technológiai és politikai siker Magyarország számára.
„A magyar autóipari termelés mértéke, hölgyeim és uraim, több mint 13 ezer milliárd forint. Több százezer család kenyerét adja, hatalmas szak- és mérnöki tudást halmoztunk fel. Van néhány dolog, amiben világszínvonalon vagyunk sikeresek. A gyógyszeripar, a vetőmagtermelés, az élelmiszeripar, az infokommunikáció és az autógyártás” – fogalmazott a miniszterelnök.
Az elektromos autók iránt világszerte növekszik a kereslet.
Tavaly az egy évvel korábbihoz képest 31 százalékkal nőtt az eladás. 2023-ban világszerte 9,5 millió tisztán elektromos hajtású járművet értékesítettek. Magyarországon tavaly 107.720 új személyautót helyeztek forgalomba, ebből 5807 tisztán elektromos hajtású volt.
Az autógyártóknak nemcsak a növekvő kereslet, hanem az előírások miatt is érdemes minél előbb átállni az elektromos hajtásra. A 2050-re kitűzött klímasemlegességi célok érdekében az Európai Unióban 2035-től már nem lehet eladni új benzines, vagy dízel autót. Szakértők szerint éppen ezért folyamatosan növekszik az elektromosautó-gyártók piaci értéke.
„Szabályozás is abba az irányba megy Európában, hogy az elektromosautó-gyártás lesz a jövő, és a kereslet is ezt mutatja, nem csoda az, hogy a Tesla az gyakorlatilag pillanatok alatt a világ legértékesebb vállalata tudott lenni autógyártáson belül, és a BYD is pár év alatt fel tudott tűnni egy nagyon komoly játékossá. Emellett azt is fontos látnunk, hogy aki gyorsabban rááll erre az irányra, aki gyorsabban reagál és jobban tudja ezt az irányt megvalósítani, annak komoly jövedelmet, nyereséget, munkahelyeket és bérnövekedést fog hozni” – mondta Sebestyén Géza, az MCC gazdaságpolitikai műhelyvezetője.
A nemzetközi sajtó is Magyarország autóiparban betöltött vezető szerepét emeli ki.
A Bloomberg tavaly novemberben írt arról, hogy Magyarország vagy Lengyelország állhat élre az elektromos járművek gyártásának európai versenyében. Felidézték az elmúlt időszak fejlesztéseit, kiemelve azt, hogy a BYD Németország helyett Magyarországot választotta első európai gyárának helyszínéül.
