„A katonák a társadalomból érkeznek, és oda is térnek vissza” – mondta dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter február 7-én, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE), a honvéd tisztjelöltek előtt tartott előadásában.
Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar honvéd tisztjelöltjeinek tartott előadásában Benkő Tibor honvédelmi miniszter áttekintette az aktuális, a hazai védelempolitikát is alapjaiban meghatározó nemzetközi biztonsági helyzetet. Mint mondta, a biztonsági környezet romlása, az egyre erősödő migrációs nyomás, a terrorizmus térnyerése, a hibrid hadviselés megjelenése, a kibertér műveleti területté válása a keleti és déli fenyegetettségi irány metszéspontjában fekvő Magyarország számára olyan kihívások, amelyekre válaszul a kormány elindította a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot. A program elsődleges célja, hogy hazánk rendelkezzen a térség legjobb haditechnikai felszereltségű, egyben legjobban kiképzett katonákból álló hadseregével, ami minden körülmények között garantálni tudja Magyarország szuverenitását és a magyar emberek biztonságát, egyben főszerepet játszhat a régió stabilitásában.
A tárcavezető külön kitért az orosz-ukrán konfliktus aktuális helyzetére. Hangsúlyozta, bár a NATO egyszerre vallja az elrettentés és a párbeszéd elvét, Magyarország álláspontja e tekintetben szilárd: a konfliktust alapvetően diplomáciai úton kell megoldani, a párbeszéd és a tárgyalások jelentősége nem pótolható mással. Kijelentette: a NATO-erők tartós magyarországi megjelenésére nincs szükség, de ez nem azt jelenti, hogy hazánk távolodna a szervezettől, sőt, egyre szorosabbá fűzi a kapcsolatokat. Ennek kapcsán rámutatott: a katonai szövetségesi rendszer erősítését célozza a NATO vezetési elemeként létrehozott Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság Székesfehérváron.
Benkő Tibor előadása
A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programmal kapcsolatban Benkő Tibor aláhúzta, hogy annak középpontjában változatlanul az ember, a katona áll, ezért dolgozták ki a kiszámítható és stabil életpályamodellt, amely magában foglalja az illetményrendszer folyamatos bővítését, a lakhatási támogatást, az előmeneteli rendszert, az egészségkárosodási ellátást, valamint az életpálya egészét átölelő struktúrát. Ez utóbbi biztosítja, hogy a katonai életpálya a pályára irányításon és az aktív szolgálaton, illetve a senior éveken túl a nyugállományban töltött esztendőkben is tartson. „A katonák a társadalomból érkeznek, és a társadalomba térnek vissza” – mondta. Kiemelt elemként említette a hazafias és honvédelmi nevelést, valamint az Önkéntes Tartalékos Rendszer eddigi eredményeit. Utóbbit egyértelmű sikertörténetként jellemezte, hiszen – mint fogalmazott – míg 2010-ben összesen 17 önkéntes katonája volt az országnak, ez a szám mára meghaladta a 11 ezret.
Prezentációjában a honvédelmi miniszter ismertette a haderőfejlesztési program eddigi és folyamatban lévő haditechnikai beszerzéseit, a logisztikai korszerűsítést, a kutatás és innováció kiemelt fontosságát, a hazai hadiipar újraindításának elgondolását és eddigi eredményeit, a Honvéd Kadét Program szélesítését és az altisztképzés fejlesztését is. Benkő Tibor miniszter a hazai tisztképzés kapcsán elmondta: megújítják annak struktúráját, erről folyamatos az egyeztetés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel.
A honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a fejlesztéseket a kormány a legmesszebbmenőkig támogatja mind erkölcsi, mind anyagi szinten. Ennek köszönhető, hogy idén a védelmi kiadásokra 1003 milliárd forintot fordíthat a tárca, 2024-re pedig hazánk eléri a NATO felé vállalt, a GDP 2 százalékát kitevő védelmi költségvetést. „Egy nemzeti kormány mindig törekszik nemzete békéjének, biztonságának önerővel történő ellátására” – fogalmazott Benkő Tibor.
(kormany.hu)
