A McKinsey tanácsadócég globális kutatásban vizsgálta, hogy a Covid idején kényszerből is felgyorsult digitális átállás mennyire tetszett az embereknek. Ki maradna az online térben? És ki térne vissza a bankfiükokba, postákra, boltokba?
A Covid kényszere nagyon felgyorsította a digitalizációt. Az irodapiacon fejlesztők most úgy fejlesztenek, úgy építkeznek, hogy valójában nem tudják, hogy a nagy cégek a hirtelen bevezetett home office után mennyire kedvelik meg az otthoni munkavégzést. Nagyon nem mindegy, hogy a munkavállalók 0, 25, vagy éppen 50 százaléka fog a jövőben is otthonról dolgozni.
Nyilván, ha az utóbbi, akkor erősen érezhető majd ez a hatás az irodapiaci keresleten. De hasonlóképpen azt is nehéz előzetesen felmérni, hogy akik most puszta önvédelemből megismerték az online bankolást, a digitális postát, vagy az élelmiszerkereskedelem házhozszállítási szolgáltatásait, azok „beleszoktak” a jóba, vagy alig várják, hogy visszamehessenek a bankfiókba, a postára, a fizikai élelmiszerboltokba és kedvükre kommunikálhassanak egy „igazi” emberrel, vagy éppen válogathassanak és így szerezzenek impulzusokat a vásárlásaikhoz.
Globális felmérés
A McKinsey amerikai tanácsadócég 24 országban 29 ezer felhasználó megkérdezésével vizsgálta a digitalizációs változásokat, a kutatást nemzetközi (természetesen online) előadáson mutatta be a cég két partnere, Neira Hajro Londonból és Paul Jenkins Oslóból.
A fő megállapítások szerint
- a járvány minden országban és minden ágazatban a digitális csatornák gyors elterjedését hozta,
- a digitális növekedés üteme az elmúlt fél évben minden korábbi rekordot megdöntött,
- a pandémia enyhülése után azonban az is érezhető, hogy a nyitással van egy visszaesés is, vagyis bőven vannak, akik alig várják, hogy visszatérhessenek az offline csatornákhoz,
- a digitális csatornák használata ugyanakkor bőven a pandémia előtti szint felett stabilizálódhat.
Forrás: telex.hu
