2013.11.19. /
A brazil narancslégyártás három vállalat kezében összpontosul, akiket korrupcióval, kartellezéssel, bérleszorítással vádolnak szakszervezetek, ügyvédek, sőt, államügyészek.
A legnagyobb óriás Citrosuco/Cirtovita
A 2012-es egyesülés után világ legnagyobb narancslégyártója a Citrosuco/Cirtovita. Ez a vállalat állítja elő a brazil narancslé 40 százalékát, a világszerte elfogyasztott narancslé negyedét. A Citrosuco és a Citrovita összeolvadásából létrejött vállalat ültetvényei az általa felhasznált alapanyag közel harmadát biztosítják, ezen felül 2500 narancstermelővel áll kapcsolatban. Egyik elődje a Citrosuco eredetileg a német Eckes palackozó vállalat, a floridai légyártó Pasco Packing Company és egy német emigráns, Carl Fischer vállalkozásának összefogásából született.
Ma a Citrosuco az olajfúrók számára tengeri szállítmányozási szolgáltatást nyújtó Fischer-csoport alvállalata. Ez a közeli kapcsolat a hajózással jelentette a Citrosuco gyors terjeszkedésének zálogát is. Hamar felismerték az európai piac jelentőségét, és az elsők közt vezették be, hogy nem magát a narancslét, hanem a narancslésűrítményt szállítják. A másik előd Citrovita az egyik legnagyobb amerikai mamutvállalat, a betongyártástól a bányászaton és a fémkohászaton át a vegyiparban is érdekelt Votorantim alvállalata, története 1989-ig nyúlik vissza.
A legnagyobb brazil narancslégyártók főbb adatai
Név
Citrosuco S/A Agroindústria
Louis Dreyfus Commodities Agroindustrial S/A
Sucocítrico Cutrale Ltda.
Részesedése a világ narancslégyártásából
25 %
15%
30%
Saját telepek/fazendák száma
30
10
35
Légyárak száma
5
3
7
Kikötői terminálok száma Brazíliában
2
1
n.a.
Kikötői terminálok száma Európában
2
(Belgium)
1
(Belgium)
2
(Hollandia, Nagy-Britannia)
Saját narancstermőföldek mérete (hektár)
158 000
30 000
n.a.
Saját termelés aránya
30-40%
5-10%
30-40%
Alkalmazottak száma:
6500
3200
15 000*
Alkalmazottak száma a szüreti szezonban
15 000
8000
n.a.
n.a.= nincs adat, * = az alkalmazott munkások és a szüreti szezonban alkalmazottak aránya ezen belül nem ismert.
A két vállalat egyesülését többek között azzal a feltétellel engedélyezték a hatóságok, hogy hosszú távú szerződést kell kötniük a beszállítóikkal. Az összeolvadással a dolgozók biztosan nehezebb helyzetbe kerültek: azóta a matãói gyárat bezárták, és 173 dolgozó veszítette el az állását. A vállalat további munkahelyeket érintő újraszervezése ma is tart. A cég bejelentette, hogy a kevesebb, mint tíz éve dolgozók egy, a többiek kéthavi bért kapnak kompenzációként.
Mivel egy ilyen léptékű egyesülés átrendezi a piaci viszonyokat és az európai fogyasztókat is érintheti a hatása, az Európai Bizottság is vizsgálatokat indított. Végül nem tartották aggályosnak az összeolvadást, amely a becslések szerint az európai narancslépiac körülbelül fele fölötti kontrolt jelenti.
A Louis Dreyfus Commodities (LDC) és a minőségi trükkök
A francia eredetű LDC a világ egyik vezető mezőgazdasági vállalata, amely üzletei döntő többségét Brazíliában bonyolítja, és egyike az ország tíz legnagyobb exportőrének. A citrustermesztés mellett a vállalat cukorban, kávéban, szójában és olajnövényekben utazik. Az LDC vezető világpiaci helyet foglal el a narancslé, a cukornád és a mezőgazdasági üzemanyagok szektorában.
A TVE egy nemzetközi projekt keretében Brazíliában járt, hogy személyesen győződjön meg a narancslé ellátási láncának visszásságairól. A témáról készített hosszabb filmet 2013 decemberétől nézhetitek meg itt.
Az LDC 2012-ben bírságot kapott, mert trükközött az átvett narancs minőségével, és így próbált meg árengedményt elérni a beszállítóinál. A narancs minőségét a belőle készült lé savasságával mérik, ha a lé savasabb az elvártnál, árcsökkentés eszközölhető. Az LDC egy kb. 900 forintos dobozonkénti fix árban egyezett meg a beszállítókkal a szüret előtt.
Ám abban az évben rekordtermés született, így a megnövekedett kínálat miatt a világpiaci ár lejjebb esett. Ekkor a vállakat visszamenőlegesen kritizálni kezdte a számára beszállított narancs minőségét, és tíz százalékos árcsökkentést hajtott végre. Ez a lépés több mint 300 beszállítót érintett.
A Cutrale és a földfoglalók harca
A harmadik cég, a Cutrale megalapítása óta a narancslégyártásra specializálódott. A cég Floridában is rendelkezik ültetvényekkel és üzemekkel; olyan nemzetközi vállalatokat tudhat vevői között, mint a Nestlé, a Coca-Cola vagy a Parmalat. A cég akkor vesztette el hosszú évtizedes vezető pozícióját a brazil narancslétermelésben, amikor a Citrosuco 2012-ben összeolvadt a Citrovitával. Jelenleg a Cutrale vezetése az összeolvadást fontolgatja a Louis Dreyfus Commodities-zel, hogy így kerüljön vissza az első helyre.
A Cutrale agresszív piaci stratégiát folytat: arra kényszeríti a beszállítóit, hogy adják el neki a terményeiket, sőt néha az ültetvényeiket is. Ezt azért teheti meg, mert a nagyok előkelő piaci pozíciójánál fogva a másik oldal eleve rossz alkupozícióból indul. A Veja magazin által készített riport szerint a Cutrale még a fenyegetés és a megfélemlítés eszközeitől sem riad vissza.
A cég alkalmazottai például azzal fenyegettek meg földbirtokosokat, hogy ha nem adják el nekik a földjük egy részét, többet nem vásárolnak tőlük narancsot. Ráadásul a narancstermelők arra is panaszkodnak, hogy a cég nem tartja be a szerződésben vállaltakat. A brazil Gazdaságvédelmi Tanács (Conselho Administrativo de Defensa Economica, CADE) az 1990-es évek óta próbál fellépni a Cutrale ellen az általuk folytatott agresszív kereskedelmi gyakorlat és a kartellpanaszok miatt. Ugyanakkor mind ez idáig nem ítélték el őket. A szóbeszéd szerint ennek az az oka, hogy a család jó kapcsolatokat ápol az ország politikai vezetésével.
A földnélküliek mozgalma (MST) szerint a Cutrale 30 teleppel, más néven fazendával rendelkezik a São Paulo-i és Triãngulo Mineiro-i régióban, melyek közül van, amelyiken nem is folyik termelés, és amelyiket hamis dokumentumok felhasználásával vásárolt a brazil kormánytól a cég. Ezt az agrárreformokért felelős hivatal (Instituto Nacional de Colonizacao e Reforma Agraria, INCRA) is megerősítette, és eljárást indított a cég ellen.
Az illetéktelen földtulajdonlás azért is probléma, mert elveszi a megélhetési lehetőségeket az egyszerű földművesektől. Saját termelés hiányában legtöbbjüknek a napszámosság marad – jó eséllyel valamelyik narancstermelő óriáscég szolgálatában.
Az MST a Cutrale elleni tiltakozó akciója részeként 2009-ben elfoglalt három, a cég tulajdonában lévő fazendát: a Santo Henriquét, a Capim-t és a Timborét. A Timbore foglalása során narancsfákat vágtak ki, hogy a helyi élelmezés szempontjából fontos kukoricát és babot termesszenek helyette.
A brazil elit kezében lévő sajtó azzal vádolta a mozgalmat, hogy tönkreteszik az élelmiszertermelést, ám a kivágások csak az ültetvények fáinak elenyésző, 0,7 százalékát érintették. Az MST így nyilatkozott: „Mi nem a narancsfák ellen vagyunk, hanem a cég ellen, amely rossz célra használja azt a földet, amelyik mindannyiunké. A média erről persze nem beszél.”
A Santo Henrique fazenda elfoglalóit egy parlamenti bizottság azzal vádolta, hogy kb. 110 millió forintnyi kárt okoztak akciójukkal. Bizonyíték híján azonban a bíróság ejtette a vádakat. Az MST viszont azt állítja, hogy több politikus, aki a Cutrale mellett tanúskodott ebben az ügyben, anyagi támogatásban részesült a Cutrale révén az előző években. A fazendák ügye a mai napig nem tisztázódott. Egy földfoglaló család tagja így nyilatkozott: „Nem azért vagyunk itt, hogy vandálkodjunk, ahogy azt a média állítja.
A Cutrale azt hiszi, több joga van ezekhez a földekhez, mint mindenki másnak, ez azonban nem igaz! Újra vissza fogunk jönni, hogy elfoglaljuk ezt a területet!”. És valóban: 2012 novemberében 300, az MST-hez tartozó nő ismét elfoglalta a fazendát.
Kép: TVE
Tetszett a cikk? Támogasd az egyesületet egyszeri felajánlással. Köszönjük!
A cikk "A narancslé útja: Facsarva, Brazíliából" című kiadványban jelent meg. A kiadvány megjelenését az Európai Unió támogatta. A kiadvány tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete felelős, és az semmi esetre sem tükrözi az Európai Unió álláspontját.
Authors: Tudatos Vásárló
