Összességében csökkent a szűrővizsgálatokra járók aránya 2010-hez képest, ugyanakkor laborvizsgálatra, emlő- és méhnyakrák-szűrésre többen mennek el. Az aktív korú magyar lakosság egyötöde szerint az egészségügyi szűrés felesleges, az egészségpénztári tagok viszont sokkal tudatosabbak ebben a kérdésben.
A 2013 végén végzett reprezentatív felmérés szerint az adatfelvételt megelőző egy évben az aktív korúak, vagyis a 18-60 évesek 71 százaléka vett részt valamilyen szűrésen, ez nyolc százalékponttal kevesebb, mint 2010-ben. Az emlőrák-szűrés népszerűsége három év alatt jelentősen (21 százalékponttal) emelkedett, és a laborvizsgálaton, valamint a méhnyakrák-szűrésen is többen jelentek meg. Némileg csökkent viszont a tüdőszűrésen való részvétel, és kevesebben (6 százalékponttal) voltak fogászaton, valamint prosztatarák-szűrésen is (7 százalékponttal).
Az eredmények szerint a 18-60 éves lakosság 20 százaléka úgy gondolja, hogy az egészségügyi szűrés felesleges, 63 százaléka viszont ezzel ellenkező véleményen van. Az aktív korúak ugyancsak egyötöde nem is akar tudni arról, milyen betegsége van, a relatív többség (48 százalék) azonban ebben a kérdésben szeretne tisztán látni.
Az ezer ember megkérdezésén alapuló vizsgálat szerint relatív többségben (37 százalék) vannak azok, akik úgy vélekednek, hogy sokkal többet kellene foglalkozniuk a megelőzéssel, szűréssel, de ehhez nincs elég idejük és információjuk. Az átlagnál jobban érzik a szűrés fontosságát az egészségpénztári tagok, a budapestiek, a magasabb jövedelműek és a felsőfokú végzettségűek. A felmérésben résztvevők fele szeretné, ha felajánlanák neki a kor- és állapot szerinti fontos vizsgálatokat.
A felmérésből az is kiderült, hogy az egészségpénztári tagok sokkal tudatosabban járnak szűrésre, mint a tagsággal nem rendelkezők: ők a tb-támogatott szűrések többségét nagyobb arányban vették igénybe 2013-ban, mint három évvel korábban.
A felmérést megelőző egy évben az aktív korú lakosság 29 százaléka egyáltalán nem vett részt szűrővizsgálaton. Az ennek okát firtató kérdésre felelve több válaszlehetőséget is megjelölhettek a résztvevők. 48 százalék azzal indokolta a távolmaradását, hogy nem hívta őket senki, 23 százalék pedig az időhiányra hivatkozott. 15 százalék szerint sokat kell várni a vizsgálat elvégzésekor, öt százalékuknak pedig túl messzire kell utaznia ehhez. Hét százalékuk a vizsgálattól, négy százalékuk a vizsgálat eredményétől fél, öt százalék pedig azért nem vett részt, mert a szűrés pénzbe kerül.
A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a magánellátásban kínált szűrővizsgálatok választ adnak a távolmaradók legfontosabb problémáira, hiszen időpontra, rendszeresen behívják az ügyfeleket az indokolt vizsgálatokra, és azokat rövid idő alatt el is végzik.
