Magyarországon mintegy 1200 gyermeket érint a vesekövesség, amelynek gyakorisága az elmúlt 20 évben 10-15 százalékkal emelkedett, a 18 éven aluliak körében évente közel száz új beteget diagnosztizálnak – mondta Dr. Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója. Kiemelte, a vesekövesség iskolás korban való kialakulása elsősorban környezeti tényezőkre vezethető vissza, de adott esetben már csecsemőkorban is jelentkezhet, amikor többnyire anyagcsere-betegségekre hívhatja fel a figyelmet. Az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika eddigi legfiatalabb veseköves betege mindössze 10 hónapos volt.
Az egészséges életmód megválasztása elsősorban a szülők felelőssége, mivel a vesekövesség is azok közé a betegségek közé sorolható – pl. diabétesz, szív- és érrendszeri panaszok, ízületi problémák –, amelyek kialakulása egyre fiatalabb korra tolódik. A gyerekkori vesekövesség 10 éves kor alatt ritka betegségek – pl. cisztinúria – egyik tünete lehet, 10 éves kor után viszont a legtöbb esetben a helytelen életmód okozza a problémát – hívta fel a figyelmet a klinikaigazgató. Mint mondta, a túlsózott félkész és gyorséttermi ételek és nassolnivalók, a mozgásszegény életvitel, a túlsúly és a szükségesnél kevesebb folyadékbevitel egyaránt vesekövet okozhatnak, együttes előfordulásuk pedig kifejezett veszélyt jelent a vesekőképződés szempontjából.
Fájdalmas, csípő érzetet adó, gyakran véres vizelet a vesekövesség első jelei, amit erős, görcsös deréktáji, lágyékhajlat felé sugárzó fájdalom kísérhet. Lehet azonban csak véres vizelet vagy csak deréktáji, sugárzó, görcsös fájdalom is az első tünet – ismertette Dr. Szabó Attila kiemelve, a vesekő a felnőttekhez hasonlóan jellemzően egészen addig észrevétlen marad, amíg nem okoz az életminőséget jelentősen rontó panaszokat. A kezelés kapcsán elmondta, nagyobb köveknél a felnőttekhez hasonlóan ultrahangos kőzúzás jöhet szóba, a műtéti beavatkozás gyermekkorban igen ritka. Jellemzően az életmód megváltoztatásával és diétával jól kezelhető betegségről van szó, aminek kiújulását a táplálkozási tanácsok betartásával el lehet kerülni.
A kövek összetétele az esetek 75-80 százalékában kalcium-oxalát, ami a kezelésben gyakran okoz téves következtetéseket. A régi vélekedés szerint ugyanis ilyen esetben kalcium megvonás szükséges, azonban ez többet árt, mint használ – hívta fel a figyelmet a klinikaigazgató. A csontok sűrűségének építésére csak 20-as éveink elejéig van lehetőség, ezért gyerekeknél tilos a kalcium megvonása, helyette sószegény diéta javasolt – mondta Dr. Szabó Attila. Szükséges viszont az oxalát bevitelének csökkentése, amely olyan élelmiszerekben található meg, mint pl. a sóska, spenót, cékla, kókusz és rebarbara, ám a gyerekek számára nem ezek elhagyása jelent nehézséget, hanem a szintén magas oxalát tartalmú kakaó és az abból készült édességek bevitelének mérséklése – tette hozzá. Ezek mellett szükséges a fokozott mennyiségű magnézium és kálium bevitele, amelyek csökkentik a kőképződés kialakulását, és az elegendő mennyiségű folyadék beviteléről (egy 10 kilós gyereknél napi 1 liter, egy 20 kilósnál napi 1,5 liter, utána tíz kilónként 2 dl folyadék az alapszükséglet) sem szabad megfeledkezni – sorolta Dr. Szabó Attila. Kiemelte, mindezek betartásával kisebb kövek megléte esetén jól kezelhető a gyermekkori vesekövesség, és elkerülhető a kiújulás. (Forrás: Semmelweis Egyetem)
