Budapest új vezetése az okosváros szempontjait is megjelenítő szimbolikus projekt keretében újrastrukturálná a pesti alsó rakpartot, úgy, hogy az egy élhető köztérré váljon – mondta el Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes csütörtökön a Smart City Forum 2019 címmel megrendezett budapesti konferencián.
Kerpel-Fronius Gábor a Napi.hu és a Lounge Communication által szervezett tanácskozáson tartott előadásában közölte: szeretnének „viszonylag nagy lépéseket tenni a pesti alsó rakpart újrastrukturlása érdekében”. Ez egy olyan projekt, amelyben megjelennek az okosváros fontos összetevői: tehát benne vannak a klímavédelem és az élhetőség szempontjai, továbbá a rakpart átalakítását úgy szeretnék megcsinálni, hogy abban minden lényegi döntésnél kikérik a budapestiek véleményt, így az átláthatóság és a részvételiség szempontjai is nagyon erősen megjelennének.
Budapest „szíve és fő ütőere” a Duna, amitől gyakorlatilag autópályák zárják el a városlakókat. Szeretnénk, hogy ez „egy nagy élhető köztér lenne” – jelentette ki. Kerpel-Fronius Gábor előadásában kiemelte: Budapest új vezetésének eltökélt szándéka, hogy partnerségeket keressen és alakítson ki. „Ez egyrészt fakad a személyes habitusunkból, másrészt a politikai filozófiánkból, az eddigi gyakorlatunkból és a következik a helyzetből is” – mutatott rá.
A főpolgármester-helyettes elmondta, a 21. század felerősíti a korábbi problémákat és új kihívások elé állítja a városokat. A legfontosabb megoldandó ügyek az éghajlatváltozás és az ezzel összefüggő természeti katasztrófák miatt növekvő veszélyre való felkészülés, továbbá a budapesti lakhatási válság megoldása, amely nemcsak a szegényeknek, hanem a fiataloknak és a fiatal gyerekes családoknak is komoly kihívást jelent. Problémaként jelölte meg a lakosság elöregedését is. Kihívást jelentenek a Budapest környékén kialakuló alvóvárosok, valamint a belváros „túlturistásodása” – mondta.
Globálisan zajlik egy technika forradalom is, és az ebből fakadó technológiai újdonságok, mint például a robotizáció elterjedése, is jelentősen átalakítja az elvárásokat – mondta. Ezekhez az új technológiákhoz új infrastruktúrákra van szükség, amelyek egyrészt maguktól alakulnak ki, másrészt az állami és a városvezetés feladata az ezek kiépítésében való részvétel – mondta Kerpel-Fronius Gábor.
Megjegyezte azt is, hogy a város vezetésének az infrastruktúrát kell megteremtenie arra, hogy Budapest innovációs főváros lehessen és az innováció hasznából mindenki részesülhessen.
Kerpel-Fronius Gábor szólt arról is, hogy az okosvárost a városvezetés elsősorban nem technológiának, hanem látásmódnak tekinti. A smart cityt válasznak tekintjük a 21. század kihívásaira – mondta. A Smart Budapest környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból is fenntartható város, amely a modern technológia adta lehetőségek felhasználásával és a társadalom szerepvállalásának növelésével élhető várost jelent a városlakók számára. A városi szolgáltatások középpontjában az embernek kell állnia – mondta.
Korányi G. Tamás, a Napi.hu tiszteletbeli főszerkesztője elmondta, negyedik alkalommal rendezik meg az okosváros konferenciát. A világon szinte nincs olyan nagyváros, amelynek ne lenne okosváros koncepciója, ugyanakkor az elképzelések teljesen különbözők lehetnek. Budapestnek 2017 januárja óta van okosváros-koncepciója.
Forrás: hirado.hu
