Szilárd útburkolattal látják el a budapesti földutakat egy négyéves útépítési program keretében, amelynek első körében tizenhárom kerületet érintően 8,3 milliárd forintot fordítanak a célra - jelentette be a főpolgármester pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
Tarlós István kiemelte, hogy támogatásával, a fideszes polgármesterek kezdeményezésére kormányzati finanszírozással indult az útépítési program.
Jelenleg Budapesten még mintegy 225 kilométer földút van, és a program első fázisában ennek húsz százalékát burkolják le - mondta a főpolgármester, aki a repülőtéri zajterhelés ügyében megismételte, hogy a Liszt Ferenc-repülőtéren éjszakai - éjfél és hajnali öt óra között - repülészárlatot javasolnak bevezetni.
Tarlós István közölte, első körben 13 kerület pályázott eredményesen, és 181 földutat, mintegy 41-42 kilométer hosszúságban látnak el szilárd burkolattal. A fővárosi földutak jelenleg még a budapesti úthálózat több mint öt százalékát teszik ki - mutatott rá.
Elmondta, támogatás nyert 13, köztük 4 ellenzéki kerület. A két legnagyobb támogatást most a XVIII. és a XXI. kerület kapta.
Ughy Attila XVIII. kerületi polgármester elmondta, hogy a kerület mintegy 1,2 milliárd forint nyert az útfelújítási pályázat első körében, és ebből közel 6 kilométer földutat tudnak szilárd burkolattal ellátni. Ez körülbelül 27 utcaszakaszt érint. A munkák márciusban második felében indulhatnak el és szeptemberben fejeződhetnek be - közölte.
Borbély Lénárd, csepeli polgármester elmondta, hogy a kerületben a szocialista elődeik több mint 50 kilométeres földúthálózatot hagytak rájuk, és 2010 óta 12,7 kilométer hosszan építettek utakat. Csepel most majdnem 1,5 milliárd forintot kap földutak leaszfaltozására, így idén kormányzati és önkormányzati forrásokkal együtt összesen 3,3 milliárd forintból látnak el földutakat szilárd burkolattal, építenek járdákat és csapadékvíz-elvezető rendszereket. Ez több mint 7,3 kilométernyi út teljes átalakítását jelenti - mutatott rá.
Tarlós István a sajtótájékoztatón a repülőtéri zajterhelés ügyéről szólva elmondta, hogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel már lassan két hónapja elkezdték az egyeztetéseket a repülőtér okozta zajpanaszok mérséklése érdekében. A főpolgármester leszögezte: a repülőteret "egy az egyben elvinni onnan nem lehetséges". Aki ilyet ígér, az biztosan nem tudja ezt betartani - jegyezte meg.
A főpolgármester elmondta, hogy a problémával a leginkább érintett a X., a XIV., és a XVIII. kerület lakossága. Közölte, az ügyben javaslatok dolgoztak ki, ezek közül hármat szeretnének viszonylag rövid időn belül elérni.
Elsősorban azt javasolják, hogy a személyszállító gépek számára éjszakára teljes körű repülési tilalmat vezessenek be. Továbbá azt, hogy módosítsák zajterhelések értékelését, és a Budapest Airporttól vegye át a zajmérést a Nemzeti Közlekedési Hatóság.
Tarlós István közölte, a közfejlesztési tanács csütörtöki ülésén tárgyaltak a kérdésről és az illetékes államtitkárnak előadták a három említett "követelést", és ő nem tartotta egyiket sem kivitelezhetetlennek.
A főpolgármester elmondta, hosszú távú javaslatuk pedig az, hogy a teherforgalmat, valamint a "fapados" légitársaságok repülőgépeit kisebb, esetleg Budapesttől távolabb levő repülőtérre irányítsák, és a Liszt Ferenc repülőtér csak a klasszikus nemzetközi személyforgalmat bonyolítsa.
A Fővárosi Közgyűlés által szerdán elfogadott 2019-es költségvetésről szólva azt hangsúlyozta, hogy a főváros idei büdzséje egyensúlyban van. A büdzsé bevételi és kiadási főösszege 386 milliárd forint. A kiadási oldalon 242 milliárd forint a működési kiadás, az úgynevezett felhalmozási kiadás pedig, amely a fejlesztési forrásokat takarja, 137 milliárd forint. A hiányzó 6-7 milliárd forint tőketörlesztés, amelynek visszafizetését a 3-as metró szerelvényeinek már befejezett felújítása miatt kell elkezdeni. A főváros idei direkt bevétele 266 milliárd forint, s ebből úgy tűnik, mintha nagy hiány lenne a költségvetésben, ám ehhez hozzá kell adni az önkormányzat birtokában lévő értékpapírokat és a korábbi jelentős pénzmaradványt. A maradék 66 milliárd forintos tételt egy évek óta rendelkezésre álló, az Európai Beruházási Bank hitelkeretéből bármikor lehívható forrásból finanszírozzák, és amelyet kizárólag fejlesztésre lehet fordítani.
Tarlós István szólt arról is, hogy a költségvetésnél nem vettek
