A szülők legyenek annyira közel, hogy tudjanak segíteni, de velük egy fedél alatt élni nem szeretnének a fiatalok - összegzi tapasztalatait Bognár Katalin irodavezető. A fővárosban és az agglomerációban évek óta alacsony a kereslet a nagy, több generációnak is alkalmas, családi házakra. Mi ennek az oka és hogyan lehet hasznosítani az ilyen ingatlanokat?
A nukleáris vagy kiscsalád, ahogy a szociológia nevezi, a 20. században vált általánossá, szorította vissza a paraszti társadalomra jellemző kiterjesztett család együttélését. A hagyományosan mezőgazdaságból élő réteg számára a munkás kéz szükséglete tette természetessé, hogy szülők, gyerekek, unokatestvérek együtt éljenek és közösen műveljék a földet. A városiasodás és az ezzel párhuzamosan zajló polgárosodás azonban más értékek mentén szerveződő közösségeket alakított ki. Az vált jellemzővé, hogy apa és anya gyermekeikkel él egy fedél alatt, a házasság után külön otthont teremtve.
A magyar társadalom a második világháború után újjáépülő országban már ezen az úton haladt. A lakótelepek és a máig sok helyen előforduló Kádár kockák megjelenése teljesen átalakított a lakhatást, természetessé tette, hogy a család fogalmát szűken értelmezzük. Ennek ellenére sokáig, főként a magas telekárak miatt, épültek olyan házak, melyek, bár külön lakásban, de egy épületben tartották a szülőket, nagyszülőket. Az elmúlt években ennek a trendnek is vége, ma már nehéz az ilyen ingatlanokra vevőt találni.
Még 6-7 éve is keresettek voltak a nagy alapterületű, többszintes családi házak, melyek alkalmasak voltak arra, hogy több generáció összeköltözzön. A fővárosból kiköltözők között sokan gondolták úgy, hogy praktikus és anyagilag is jobb, ha egy nagy ingatlanban él együtt több generáció. Az utóbbi években a 300-400 négyzetméteres családi házakat nehezen lehet eladni, ennek oka amellett, hogy megváltoztak a szokások, az hogy ezek jelentős része régi, elavult épület, amire költeni kell.
Eladhatósági és hitelezési szempontból is az a jó megoldás, ha a nagyobb méretű, több generáció számára is alkalmas ingatlanok társasházzá alakulnak és külön mérőórákat kapnak a lakások. A piacot jól ismerő szakemberek azt látják, hogy egyre kevésbé jellemző Budapesten és az agglomerációban, hogy összeköltözzenek a családtagok, a felnőtt gyermekek szüleikkel közösen keressenek lakhatást.
