A mai fiatalok derűlátóbbak a szüleiknél, ugyanakkor hatékonyabb válságkezelést várnak a döntéshozóktól - derül ki az UNICEF legújabb globális felméréséből, amelyet az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány juttatott el csütörtökön az MTI-hez.
A gyermekek világnapja alkalmából végzett közvéleménykutatás arra kereste a választ, hogy milyen ma gyereknek lenni és mennyiben látják a fiatalok másképp a világot, mint az idősebb generáció - olvasható a szervezet közleményében.
Az UNICEF és a Gallup több mint 21 ezer gyermek és felnőtt bevonásával készült kutatása azt mutatja, hogy a fiatalok túlnyomó többsége szerint az egészségügy, az oktatás és a fizikai biztonság javulása miatt jobb most gyereknek lenni, mint régen, a szüleik idejében.
Ugyanakkor a vizsgálatból kiderült azt is, hogy bár a fiatalok csaknem 50 százalékkal nagyobb valószínűséggel hisznek abban, hogy a világ egyre jobb hellyé válik, mint az idősebbek, optimizmusuk nem jelent teljes elégedettséget: a felmérés szerint a fiatal generációban gyakori a depresszió és a szorongás, erősen nyugtalanítja ezt a korosztályt az éghajlatváltozás és annak elégtelen kezelése, és szkeptikusak a közösségi média információival szemben is. A felmérés szerint az idősebbekhez képest jellemzőbb rájuk a globális gondolkodás és jobban bíznak a tudósokban és a nemzetközi együttműködésben az olyan válságok kezelésében, mint a koronavírus-járvány.
A Changing Childhood Project (Változó Gyermekkor Projekt) az első olyan felmérés, amelyben több generációt is megkérdeztek a világ helyzetéről és arról, hogy milyen a mai korban felnőni. Az Afrikában, Ázsiában, Európában, valamint Észak- és Dél-Amerikában 21 országra kiterjedő reprezentatív kutatás két korcsoportot vizsgált: a 15-24 éveseket és a 40 évnél idősebbeket.
"Ez a kutatás összetett és árnyalt képet nyújt a generációk közötti különbségekről. Bár az olyan jelenségek, mint a klímaváltozás, a járványok, a szegénység és a különböző társadalmi egyenlőtlenségek pesszimizmusra adnak okot, van okunk örülni is: a gyerekek és a fiatalok eltökéltek, hogy jobb hellyé teszik a világot. Aggódnak a jövő miatt, de magukra a megoldás részeként, annak aktív alakítójaként tekintenek" - összegzi a közleményben Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója.
A felmérésből kiderült: a mai fiatalok 39 százaléka tartja magát világpolgárnak, azaz azonosul azzal a képpel, hogy az egész emberiséghez és nem csak saját nemzetéhez tartozik, szemben az idősebb generációk 22 százalékával. A felmérés szerint minden egyes életévvel átlagosan egy százalékkal csökken annak a valószínűsége, hogy az emberek felelősséget éreznek a nemzetükön túlmutató jelenségek iránt.
Vannak olyan kérdések amelyekben nagy az összhang a különböző generációk között. Ilyen például az éghajlatváltozás és az oktatás fontossága, illetve a nemzetközi együttműködés és a gyermekképviselet sürgetése. Ezzel szemben a globális gondolkodás és felelősségérzet, valamint a történelmi haladás elismerése komoly megosztottságot tükröznek, ahogy az optimizmus tekintetében is nagy a nemzedéki szakadék.
A kutatás szerint a gyerekek és fiatalok általában jobban bíznak a nemzeti kormányokban, a tudósokban és a nemzetközi sajtóban, a felmérésből ugyanakkor világossá válik, hogy a mai fiatalok tökéletesen tisztában vannak a globális kihívásokkal is.
A fiatalok többsége úgy gondolja, hogy az online világ komoly kockázatokat hordoz a számukra. A megkérdezettek 78 százaléka az erőszakos vagy szexuális tartalmakat, 79 százaléka az online zaklatást gondolja a legveszélyesebbnek. Mindössze 17 százalékuk állítja, hogy "nagyon bízik" a közösségi média platformokban és abban, hogy azok valós információkat hordoznak.
Míg az alacsony és közepes jövedelmű országokban élő fiatalok 64 százaléka úgy véli, hogy anyagilag jobban boldogulnak, mint a szüleik, a magas jövedelmű országok fiataljai alig hisznek a gazdasági fejlődésben: kevesebb mint egyharmaduk látja jobbnak a saját esélyeit a boldogulásra. A fiatalok mintegy 60 százaléka szerint nagyobb nyomás nehezedik a mai gyerekekre a siker érdekében, mint egykor a szüleikre.
Az éghajlatváltozással tisztában lévő fiatalok csaknem háromnegyede azt várná, hogy a kormányok jelentős lépéseket tegyenek a jelenség kezelésére. Ez az arány az alacsony és közepes jövedelmű országokban még magasabb, 83 százalékos - ezek azok a területek, amelyeket a klímaváltozás várhatóan a legnagyobb mértékben érint a jövőben.
A fiatalok nagy többsége szinte minden országban úgy véli, hogy országuk nagyobb biztonságban lenne a koronavírushoz hasonló fenyegetésekkel szemben, ha a kormány más országokkal együttműködésben, nem pedig egyedül kezelné a válságot.
Emellett a 15-24 éves korosztályban átlagosan 58 százalék gondolja úgy, hogy nagyon fontos, hogy a politikai vezetők odafigyeljenek a gyerekek véleményére.
A korosztály több mint egyharmada számolt be gyakori szorongásról és idegességről, és csaknem minden ötödik vallott depresszióról, illetve a motiváció hiányáról a pandémia idején végzett kutatásban. A generációk egyetértenek abban, hogy a mentális egészséget érintő kérdésekben az a legcélravezetőbb, ha a tapasztalatainkat megosztjuk másokkal és segítséget kérünk, mindkét korcsoport több mint 80 százaléka vélekedett így.
"A probléma súlyosságára más nemzetközi és hazai kutatások is rámutatnak, ezért is döntött úgy az UNICEF Magyarország, hogy idén a gyerekek és fiatalok mentális egészségét helyezi fókuszba a gyermekek világnapján, november 20-án. A gyermekjogi szervezet hazai kampánya arra hívja fel a figyelmet, hogy csak akkor tudunk segíteni a lelki nehézségekkel küzdő fiataloknak, ha a probléma nem tabu, segítséget kérni pedig nem szégyen" - írják a közleményben.
Forrás: MTI
