Felavatták a magyar honfoglalás vezéralakjának, Árpád fejedelemnek a szobrát pénteken az Óbudai Árpád Gimnázium előtti téren, a Katinyi mártírok parkjában.
Tarlós István főpolgármester az avatási ünnepségen elmondta: az Árpád-ház Magyarország első uralkodó családja, amely a 9. század végétől 1301-ig négy fejedelmet és huszonhárom királyt adott az országnak. Uralkodásuk alatt a magyar törzsek szövetsége erős európai állammá vált.
A dinasztia névadóját, Árpádot hét magyar törzs választotta vezetőjének, hogy a Dnyeper menti lakóhelyükről nyugatra vezesse őket, hosszú, harcos vándorlás után új hazát szerezzen nekik – emlékeztetett a főpolgármester. Úgy fogalmazott: "ez a honfoglalás, a magyar nép letelepedése a Kárpát-medencében meghatározó, sorsfordító mozzanat, a magyarság múltbéli és jelenkori történetének ősi eredője". Megjegyezte: a letelepedés után Óbuda a X. század közepéig fejedelmi központ maradt.
"A helynek nemcsak fizikája, hanem metafizikája is van. A hely nemcsak látvány, hanem géniusz is" – idézte Hamvas Bélát a főpolgármester. Hozzátette: Hamvas Béla olvasatában a hely, "ahol most állunk a történelem érzékszervekkel ma már fel nem fogható ezredéves eseményeinek helyszíne, a géniusz az ősök szellemének jelképe, amely az utódok élete fölött vigyáz". Kijelentette: "Árpád fejedelem megidézése ezen a helyen az ősi idők méltó emlékezete".
Árpád fejedelem lovas szobra több mint 2,5 méter magas, és egy több mint egy méter magas alapzaton áll. A szobor előtti úgynevezett párnakövön egy Anonymus-idézet olvasható. A szobrászművész kérésének megfelelően a szobor a Nagyszombat utca irányába néz.
Tarlós István szólt arról is, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2017-ben a saját és humán helyettese kezdeményezésére nyilvános művészeti pályázatot írt ki egy Árpád fejedelmet ábrázoló köztéri szobor megalkotására. A pályázati felhívásra érkezett 17 pályázati tervből a bíráló bizottság Oláh Mátyás László szobrászművész alkotását tartotta méltónak a megvalósításra.
Elmondta, az alkotó a klasszikus művészet formavilágából merít, alkalmazza az ókori görög szobrászat legfőbb témáját, az élettel teli emberi test anatómiai pontosságú ábrázolását és a mozgás különböző fázisainak érzékeltetését. A fejedelem jobb kezén pihenő kerecsensólyom a magyar eredetmondák mitikus madara, a magyarok ősi pogány hitvilágának emléke; a turul az égi hatalom és az uralkodói fensőbbség megtestesítője. A nemes madár a Kárpát-medencében, az újjászülető és felkelő nap szimbólumaként született, az önálló magyar identitás és a magyar nemzet összetartozásának ősi jelképe – mondta a főpolgármester, majd úgy fogalmazott: "nemzeti kultúránk alapvető kódjai jelennek meg ebben az alkotásban. Ezek a jelek, amelyek erősítik a magyarság markáns vonásait, összefoglalják a nemzeti érzésről megfogalmazható gondolatokat".
Tarlós István kitért arra is, hogy a szobor elhelyezését az Óbudai Árpád Gimnázium előtti téren javasolták, és ezt támogatta a Fővárosi Közgyűlés és a III. kerületi önkormányzat is. "A helyszín stílusos. Az 1902-ben alapított, patinás gimnázium 1921-ben vette fel Árpád, a honfoglaló nagyfejedelem nevét" – mondta. Tarlós István megjegyezte azt is, hogy családja 1924 óta visszatérően – így jelenleg is – közvetlen részese az Árpád gimnázium életének.
Gyimesi Róbert, a gimnázium igazgatója arról beszélt, hogy a konkrét tények aprólékos ismerete nélkül is biztosak lehetünk abban, hogy Árpád kiváló vezetői képességekkel rendelkező, s mindezeket a képességeket a közössége, a nép javára kamatoztató fejedelem volt. Az a vezető, aki a megfelelő időben felismerte a magyarság sorskérdéseit, s ezekre a kérdésekre határozott és bátor válaszokat adott – tette hozzá.
(A főpolgármester teljes beszéde itt olvasható.)
MTI
