A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérhez kapcsolódó zajterhelés, a Római-part árvízvédelme, valamint a Városliget ügye voltak a szerda délután megrendezett fővárosi közmeghallgatás legfontosabb témái.
Több mint háromórás közmeghallgatást tartott csütörtökön a Fővárosi Önkormányzat. A Városháza dísztermében megjelent érdeklődők a legtöbb kérdést a reptéri zaj, a Római-part és a Városliget kapcsán intézték a városvezetéshez.
Sok hozzászóló arra panaszkodott, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérhez vezető légifolyosók a házaik felett húzódnak, zavaró rezgést és zajhatást okozva, ezért a folyosók útvonalának módosítását, a reptér esetleges éjszakai bezárását kérték. Tarlós István ezzel kapcsolatban azt mondta: a Főváros az ügyben nem rendelkezik hatáskörrel, csak kezdeményezési joggal élhet. A főpolgármester közölte: nemrégiben megbeszélést folytatott Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel az ügyben. Hozzátette: bár a főváros nem illetékes az ügyben, szívesen segítséget nyújt a panaszosoknak egy széleskörű konzultáció megszervezésében.
A Római-partot érintő felvetésekkel kapcsolatban Tarlós István hangsúlyozta: a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét biztosítani kell. Kiemelte, hogy Budapesten az elmúlt száz évben nem volt jelentősebb árvízvédelmi fejlesztés. Kitért rá, hogy az Orbán Viktor miniszterelnökkel kötött megállapodásban külön pontként szerepelt az árvízvédelem kérdése, a probléma a Római-parton kívül Újpestet, a XIII. kerületet, a Belvárost és Budatétényt is érinti.
A főpolgármester elmondta: az Aranyhegyi-patak árvízvédelmi fejlesztésére kiírt közbeszerzési eljárásban 2018 novemberében hirdettek eredményt, a Swietelsky Kft. ajánlata lett a nyertes. A beruházás nettó költsége 2,2 milliárd forint, a megvalósítás időtartama a szerződéskötéstől számított 17 hónap. A szerződéskötés folyamatban van, a tényleges kivitelezési munkák 2019 első negyedévében indulhatnak. A Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét érintően négy elemből három megvalósítása folyamatban van, valamint elindult egy párbeszéd a Római-partot érintő környezetalakításról is. A főpolgármester kiemelte: a parttal párhuzamos védműszakaszról még folyhat a vita. A népszavazást szorgalmazó felvetésekkel kapcsolatban Tarlós István megjegyezte: az ügyben több mint egy éve lehetne népszavazást rendezni, „azóta valahogy csend lett, pedig háromszor is kezdeményezték". Kitért rá, hogy egy esetleges referendum csak össz-budapesti szintű lehet.
Több hozzászóló – tiltakozó molinókat felemelve – nehezményezte a Városligetben zajló munkálatokat, az ezzel kapcsolatos felszólalásokat időnként indulatos vita és szóváltás követte. Tarlós István főpolgármester hangsúlyozta: nem ért egyet a tiltakozókkal, a Liget Budapest Projekt révén a zöldfelület aránya a ligetben pedig – több ezer négyzetméternyi új zöldfelület létrehozásával – 65%-ra nő. A kormány és a Főváros elsődleges célkitűzése, hogy a Városligetet komplex fejlesztés révén tájképi jellegű közparkként állítsák helyre, annak átfogó kulturális és turisztikai fejlesztéseivel együtt. A projekt állami beruházásként valósul meg.
Akik nem kaptak a közmeghallgatáson választ korábban beküldött kérdéseikre, azoknak 15 napon belül, írásban küld választ a hivatal.
