Kogart Kortárs Gyűjtemény címmel mutatja be mintegy száz mai magyar alkotó munkáit a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (Kogart) kollekciójából a Várkert Bazár péntektől látható kiállítása.
Gyutai Csaba, a Várkert Bazár igazgatója a tárlat csütörtöki sajtótájékoztatóján felidézte:
több mint három éve tart rendkívül sikeres együttműködésük a Kogarttal, azóta többek között Csók István, Koszta József, Borsos Miklós, Kondor Béla munkáiból nyílt kiállítás a Testőrpalotában.
Az épület ennek köszönhetően klasszikus kiállítóhelyként találta meg a helyét Budapest művészeti életében - hangsúlyozta.
Most a kortárs művészet jelenik meg a falakon, Deim Pál, Jovánovics György, Wahorn András, ef Zámbó István és számos egyéb kiállító azonban már élő klasszikusnak számítanak - jegyezte meg Gyutai Csaba, hozzátéve: reményeik szerint az együttműködés a jövőben is folytatódik a Várkert Bazár és a Kogart között.
Fertőszögi Péter művészettörténész, a Kogart kuratóriumának elnöke hozzátette: az alapítvány mecenatúra programjának keretében 2007 és 2010 között 220 kortárs magyar képzőművésztől vásároltak alkotásokat 320 millió forint értékben. Ennek rendszeres bemutatását a Kogart szerződésben vállalta, a kollekció darabjait így gyakran kölcsönzik, de saját tárlatokon is bemutatják.
Az elkötelezettséget tükrözi az az együttműködés is, amely a Kogart és a budapesti Eötvös József Gimnázium között jött létre: a közös munka keretein belül a diákok a mostani tárlat népszerűsítésében és a kapcsolódó programok megtervezésében és megvalósításában is aktívan részt vállalnak.
A kiállítás látogatói a Heim Pál Gyermekkórházban ápolt beteg gyerekek számára adományozhatnak játékokat, alkotóeszközöket - számolt be Fertőszögi Péter.
A Kogart kortárs anyagából Kosinsky Richárd, Marosvölgyi Gábor és Szalay Ágnes kurátorok állították össze a mintegy száz alkotó munkáit felvonultató kiállítást.
Kosinsky Richárd elmondta: a tárlat alsó szintjén az ember, az emberi identitás, az emberi környezet kerül fókuszba, míg a második emeleten a természet, az organikus és az épített táj áll a középpontban, egészen az absztrakcióig.
Az ember intim terét vizsgálja például Szurcsik József plasztikus kettős portréja vagy Konok Tamás absztrakt Interieur Rouge-a, míg Verebics Katalin "önhátképén" vagy Szabó Ádám Szobor bőrbetegségek I-III. című sorozatán keresztül a test tapasztalatára és határaira kérdez rá a tárlat.
A közösségi és egyéni identitást olyan művek kutatják, mint Fehér László Gyerek repülőgép modellekkel című festménye, Hitka Viktória gyermekkori családi élményeit feldolgozó sorozata vagy El Kazovszkij A részrehajló bálvány I. című munkája.
Cseke Szilárd Erdő című képén még a tiszta természet tűnik fel, Szabó Ábel Kőbánya című hiperrealista festménye azonban már egy ember nélküli urbánus környezetbe, Csernus Tibor Motorbicikli című alkotása pedig egy lakótelep szélére visz el.
Számos nagymester munkái sorakoznak az absztrakt szekcióban, ahol a látogatók mások mellett Bak Imre, Hencze Tamás, Nádler István, Megyik János és a fiatal Batykó Róbert műveivel találkozhatnak a kiállítás augusztus 26-i zárásáig.
Forrás: MTI
