A legelő-ökoszisztémák kialakításához fontos lenne, hogy legyen Budapestnek egy vagy több nyája, mondta a Qubitnak Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze.
„Az olyan természetvédelmi területeinken, ahol a biodiverzitás megőrzéséhez a kaszálórétek fenntartása a cél, a komplex feladat miatt szeretnénk meghonosítani a legeltetést. Fontos belőni az arányokat, hogy a legelőnyomás elsősorban az ökoszisztémát szolgálja, és ne a nyájak vagy gulyák gazdasági haszna legyen a fontos. Nem az a cél ugyanis, hogy a szürke marhák vagy a juhok egy még előre nem látható éhínség idején kielégítsék az éhező város igényeit, hanem a természeti értékmegőrzés” – mondta Bardóczi, aki a projektbe szívesen bevonná a Fővárosi Állat- és Növénykertet, „nemcsak az állatsimogató programok stresszét a réten legelve kipihenő saját juhaik miatt, hanem a rengeteget és drágán fogyasztó húsevőik ellátása is megoldható lenne így.”
Bardóczi szerint a juhlegeléshez három helyszín jöhet szóba: a III. kerületi Mocsárosdűlő, az újbudai Tétényi-fennsík és a X. kerületi Felsőrákosi-rétek.
Nem Budapest találta fel a legelőbirka-projektet, Szegeden egy fürdőben is ők rágták tavaly a füvet a fűnyírók helyett, ahogy Hódmezővásárhelyen is rackákat vetettek be 4200 négyzetméteren.
A már létező budapesti méhlegelőkről a Telex pár napja beszélgetett Bardóczival, amit itt tud elolvasni.
Forrás: Telex.hu
