Először készült átfogó, minden alternatívát egyforma mélységben vizsgáló megvalósíthatósági tanulmány a köznyelvben csak Rómainak nevezett terület árvízvédelméről.
Számtalan érv gyűlt össze pro és kontra, a Fővárosi Önkormányzat megbízásából készült tanulmányban megvizsgálták mindkét (Nánási út és Királyok útja, illetve közvetlen parti nyomvonal) verzió előnyeit és hátrányait. Íme az eredmény.
Fák és értékek megóvása, nagyobb biztonság
A Római-part természeti értékeinek megőrzése mellett kell megvalósítani a Csillaghegyi-öblözetben élők árvízvédelmét a Fővárosi Önkormányzat vezetésének állásfoglalása szerint, amelyet Óbuda-Békásmegyer vezetői is támogatnak. Karácsony Gergely főpolgármester, Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes, valamint dr. Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármestere közösen jelentette be szerdán, hogy maradhatnak a fák a Rómain, és végre elindulhat a Nánási út–Királyok úti új védmű részletes tervezése is. A döntést hosszú előkészítő munka, a két lehetséges nyomvonal egyforma mélységű műszaki vizsgálata és a terület Jövőképét megalkotó közösségi tervezés alapozta meg.
Végleg eldőlt, hogy megmenekül a pusztulástól Budapest egyik utolsó, természetközeli Duna-part szakasza, amely szinte az egyetlen olyan hely, ahol a budapestiek szabadon élvezhetik a folyó közelségét. „Fák a Rómain, gát a Nánásin” – idézte Karácsony Gergely a civil partvédők jelszavát a döntés ismertetése kapcsán. Két évtized vitájára tesz most pontot Budapest vezetése azzal, hogy a Nánási út–Királyok útján elhelyezkedő új védmű részletes továbbtervezésére kéri fel a feladattal megbízott mérnöki irodát.
Teljesen új alapok
A főpolgármester a mai bejelentés kapcsán elmondta: fontosnak tartotta, hogy a gátról szóló vita ne érzelmi alapon vagy erőből dőljön el, hanem a lehetséges nyomvonalak és a műszaki megoldások egyforma alaposságú vizsgálatával és az ügyben érintett budapestiek minél szélesebb körének bevonásával. Korábban mindkét szempont sérült, ezért bontakozott ki hatalmas társadalmi ellenállás a parti mobilgáttal szemben.
„Ezeknek a hiányosságoknak a pótlására a főváros teljesen új alapokra helyezte a gátról és a Római-partról szóló vitát” – ismertette Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes a már több mint két éve tartó folyamatot. Az érintett budapestiek bevonásával, közösségi tervezéssel született meg a Római-part Jövőképe, amelynek célkitűzései iránytűként szolgáltak a mérnöki munkához is. A Mélyépterv Komplex Zrt. által készített megvalósíthatósági tanulmány két nyomvonalat vizsgált meg egyforma részletességgel: a jelenlegi Nánási út–Királyok úti fővédmű közelében futót, valamint a parti sétány Duna-felőli oldalán elhelyezkedőt.
Minden más nyomvonal még több pusztítással és problémával járna.
Az összehasonlításban a műszaki és gazdasági szempontok mellett a környezetvédelmi és a társadalmi szempontok is nagy súlyt kaptak. Az eredmény szerint mindkét nyomvonalon megépíthető olyan védmű, amely megfelel a jogszabályi előírásoknak. Azonban
a Nánási úti nyomvonal három fő szempont szerint is kedvezőbb: magasabban és a vízparttól távolabb ritkábban kell és könnyebb védekezni, ez növeli a biztonságot.
A parti verzió sokkal nagyobb természetrombolással járna: ott négyszer annyi, több mint 700 fa kivágására lenne szükség, míg a Királyok útján körülbelül 160 fa esik áldozatul. Külön hangsúlyozták, hogy a védett platánsort nem kell kivágni. A Nánási úti verzió jobban megfelel a Jövőképnek, így nagyobb a társadalmi támogatottsága is. Ennek a megoldásnak az árnyoldala, hogy több közműkiváltásra van szükség, ezért jóval drágább, mint a parti. Ennek optimalizálása és ezzel a költség csökkentése a részletes tervezés egyik fontos feladata.
(enbudapestem.hu)
