Ötvenmilliárd forint pluszforrás a fővárosi egészségügyre

Ötvenmilliárd forint pluszforrást szavazott meg a kormány a budapesti egészségügynek - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára keddi, budapesti sajtótájékoztatóján, hivatkozva a hétfőn megjelent kormányhatározatra.

- Az elmúlt uniós ciklusban több mint 500 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg vidéken az egészségügyben, és a kormány soha nem tagadta, teendő van Budapesten is. A budapestiek megérdemlik, hogy legalább olyan színvonalúak legyenek a fővárosi kórházak, mint a vidékiek, hiszen 3,5 millió ember ellátásáról kell gondoskodni - mondta Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára.
Mint mondta, ezzel az 50 milliárd forinttal 171 milliárd forint helyett 220 milliárd forint pluszforrás jut az egészségügyre jövőre. Úgy fogalmazott, ezzel igen erős választ adnak arra, mit szeretnének tenni.
Az államtitkár kifejtette: ma a vidéki Magyarországon háromszintű ellátórendszer működik. Vannak a centrumok, az úgynevezett szuperkórházak, amelyek az év minden napján, annak minden órájában, minden szakmában tudnak ellátást nyújtani. Ezt egészítik ki a megyei és városi kórházak, valamint a speciális feladatokat ellátó társkórházak rendszere. Budapesten azonban nem található meg ez a struktúra.
Közölte, a kormányhatározat alapján már ismert a három fővárosi centrum helye. Hangsúlyozta: az átszervezés miatt nem fog semmilyen kapacitás megszűnni, de azok "mozogni fognak" az egyes telephelyek között, hogy a lehető legjobb színvonalú betegellátást tudják biztosítani.
Cserháti Péter, az új budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztos a kormányhatározatot ismertetve elmondta: a kormány elfogadta, hogy a vidéken 2011-ben kialakított térségi rendszert valósítsák meg a fővárosban is, mert az jelenleg - elsősorban a sürgősségi ellátásban - hiányzik.
A kormányhatározat megnevezi a lehetséges helyszíneket is. Elmondta, az észak-pesti centrum a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ lesz. Fő feladatnak az 1200 aktív ágy egyesítését jelölte meg egy telephelyre, vagyis a Podmaniczky utcai MÁV-kórházi ágyak áttelepítését egy új tömbépületbe, a Róbert Károly körútra. Így a térségben nem kettévágott, hanem egy tömbben működő, centrumszerepnek megfelelni képes kórház jön létre - jegyezte meg.
Dél-Pesten a legnagyobb kórház a három intézményből összevont Egyesített Szent István és Szent László Kórház. Ennek és a mellette fekvő Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetnek a bázisán hoznak létre egy új tömböt. A szívsebészeti, kardiológiai tömb mellett, a baleseti intézet vagy a Merényi kórház traumatológiájának idevonásával, idegsebészettel és egyéb aktív kapacitással szintén egy 1200 ágyas tömb jön létre - közölte.
A dél-budai centrum Kelenföldön jönne létre, az új kelenföldi kórház mellett számítanak a közelben lévő Szent Imre kórházra is.
A közép- és észak-budai lakosság ellátása érdekében szükség lesz egy észak-budai centrumra is, ennek kijelölése összefügg az ottani közlekedés fejlesztésével.
Cserháti Péter azt mondta, a Kútvölgyi kórház esetében egyfajta "társkórházfejlesztésre" szorítja őket a kormány, és az ott működő klinikák nőgyógyászat-szülészeti és ortopédia-traumatológiai kiegészítésével magas szintű, tömbcentrumra alkalmas egység jöhet létre. Jelezte, a Kútvölgyi kórház és a Szent János Kórház "más szándék által érintett", támogatják a telephelyen a XII. kerületi járóbeteg-ellátás megvalósítását, illetve egy gyermek-anyasági központ létrehozását.
Hozzátette, a kormány előírta a társkórházak fejlesztését is, azokét a nagyvárosi kórházakét - például Pest megyei Flór Ferenc Kórház, Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Bajzsy-Zsilinszky Kórház, Uzsoki utcai kórház, Szent Margit Kórház, Szent Imre Kórház -, amelyek jelenleg is betöltik ezeket a szerepeket, de infrastrukturális problémáik vannak.
A megvalósítást 2017. március 31-éig kell lezárni. Egy második ütemben a többi intézmény sorsával foglalkoznak, amelyekről már döntés született. Például a Heim Pál Kórházban négymilliárd forintos uniós forrásból már zajlik a gyermek-sürgősségi központ kialakítása, az onkológiai intézetben ötmilliárd forintos uniós forrásból a sugárterápiás ellátás korszerűsítése, a Nyírő Gyula kórházban kétmilliárd forintból a "high security" pszichiátriai osztály kialakítása.
Az egyházi kórházakról szólva a miniszteri biztos azt mondta, azoknak komoly a szerepük a fővárosi ellátásban, ezek fejlesztéséről is tart az egyeztetés. A Budai Irgalmasrendi Kórház fejlesztéséről már született kormányhatározat, ezt várják a Bethesda, a Szent Ferenc és a Mazsihisz szeretetkórház esetében is. Vannak továbbá szakkórházak, ahol komplex átvizsgálás kell, példaként említette a Korányi tüdőgyógyászati intézetet és az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetet (ORFI). Ennek a tervezési feladatnak a határideje 2017. június 30.
Az OPNI volt épületével kapcsolatban vizsgálják, hogy azt szanatóriumi, krónikus ellátásra alkalmassá lehet-e tenni, ennek is 2017. június 30-a a határideje.
Közölte, 2017-ben 40 milliárd forint nemzeti forrás áll rendelkezésre a folyamathoz, és 11 milliárd forint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) forrásaiból, ezekkel komplex infrastruktúrafejlesztéseket tudnak megkezdeni. Ekkora forrásvolumen 20-25 éve nem állt rendelkezésre a közép-magyarországi régióban - jegyezte meg.
A sportegészségügyre is kitér a kormányhatározat, ennek értelmében a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömbben helyezik el az Országos Sportegészségügyi Intézetet. Erre a feladatra új miniszteri biztost fognak kinevezni.
Az átalakítás menetrendjéről szólva Cserháti Péter elmondta: szerdára összehívták a főigazgatók értekezletét, pénteken pedig stábülést tartanak a szakértői körnek.