A főváros és a MOL stratégiai megállapodás megkötésével kívánja továbbfejleszteni és elmélyíteni eddigi együttműködését, a dokumentumot pénteken írta alá a Városházán Tarlós István főpolgármester és Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója.
Az ország egyik legnagyobb és legsokoldalúbb, hatalmas szellemi kapacitással rendelkező cégével kötünk stratégiai megállapodást – mondta az aláírást megelőzően Tarlós István. Hozzátette: az együttműködés fő területeihez tartozik a közlekedés és a környezeti problémák kezelése. A főpolgármester közölte: megkezdődött az együttgondolkodás egy nagy volumenű elektromos töltőállomás-rendszer kiépítéséről. Kitért rá, hogy az együttműködés az energetika területére is kiterjed, Budapest energiahatékonyságát növelni kell, ehhez például az épületek energiahatékonysági felmérését és energiafogyasztás-optimalizálását el kell végezni, „ezt nagyon nehezen tudnánk a MOL nélkül megtenni”. Elmondta, hogy közösen készítik el a budapesti energiatermelési, -használati és -hasznosítási tervet. A főváros fontolgatja a nemzetközi kutatásokban való közös részvételt is, valamint a kutatás-fejlesztésben való intenzívebb szerepvállalást is. „Ehhez szeretnénk a MOL hatalmas szellemi kapacitását igénybe venni, és a Főváros közvetlen hasznára fordítani” – fogalmazott. Az együttműködés körébe mindezeken túl bele fog tartozni a kultúra- és a sporttámogatás is.
Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója szövetségre lépésnek nevezte a megállapodás megkötését, és azt mondta, hogy ez a szövetség egyetlen közös érdeken alapszik: „együtt akarjuk jobbá tenni Budapestet”. Kiemelte, hogy az elmúlt 10 évben jelentős fejlődésnek indult Budapest, „ezt nekünk öröm segíteni”. A főváros azért fontos a MOL-nak, Közép-Európa legnagyobb energetikai vállalatának, mert itt van a székhelye, több ezer munkatársuk dolgozik itt. Kiemelte, hogy a cég Budapesten, a Kopaszi-gát mellett építi meg a régió legmodernebb, vezető technológiákat alkalmazó irodaházát, amely egyben tudásközpont is lesz. Kitért rá, hogy a MOL Bubi kerékpárokat naponta több ezren használják, autómegosztó hálózatuk, a MOL Limo pedig rendkívül sikeres: 5 hónap alatt a flottába tartozó 300 autó 700 ezer km-t tett meg, egy-egy autó 3-5 egyéb gépkocsit helyettesít, ennyivel csökkentve Budapest környezeti terhelését. Jelezte, hogy a MOL részt akar venni az elektromos autók infrastruktúrájának kiépítésében, az év végéig további 8 elektromos töltőállomást alakítanak ki.
Újságírói kérdésre válaszolva a Lánchíd, a várhegyi alagút és a Clark Ádám tér egyidejű felújításával kapcsolatban Tarlós István elmondta: a hiányzó források biztosításáról pénteken egyeztettek az ügyben egy kormánytaggal, aki „biztató támogatást helyezett kilátásba”. Tarlós István úgy fogalmazott: „nem szívesség, ha erre pénzt kapunk az államtól”, és észszerű volna a munkálatokat egyszerre elvégezni, amelyek korábban csak pénzügyi okból akartak két ütemre bontani.
A csillaghegyi öblözet árvízvédelmével kapcsolatban, szintén kérdésre válaszolva a főpolgármester közölte: a Fővárosi Közgyűlés szerdai döntésével lezárult egy folyamat fontos, talán utolsó eleme. Hozzátette: a védműkomplexum öt elemből fog állni, amelyből négy – a Barát-patak, az Aranyhegyi-patak védelme, a pünkösdfürdői védmű magasítása, a tájépítészeti-tájvédelmi fejlesztéscsomag – megvalósul, ezek ügyében teljes konszenzus van. (Az Aranyhegyi-patak védelme kivitelezői szinten rövid időn belül el fog kezdődni, idén, legkésőbb jövő év elején megkezdődik, 2019 végéig be is fejeződik.) A patakok levédésével – ezek esetében 2, illetve 2,5 km hosszú védműszakaszról van szó – a Pók utcai lakótelep nagyon komoly védelmet kap – hangsúlyozta a főpolgármester. A parttal párhuzamos védműszakasz körül viszont „részben gerjesztett viták vannak, szürreális a történet” – jegyezte meg. Mint mondta, nem tud olyan budapesti projektről, ahol annyi vita és szakvélemény készült volna, mint a csillaghegyi öblözet árvízvédelmi művénél. Egyetlen olyan szakvélemény sem készült az eddigi nyolcból, amely a védmű építését a Nánási út – Királyok útján javasolta volna, a főpolgármester által az ügyben felkért tudós társaság többségi szavazással a kerítések vonalában húzódó nyomvonal mellett döntött. A közgyűlés nagy többséggel szavazta meg a kerítésvonali nyomvonalváltozat továbbtervezését, amit a III. kerület nyújtott be, de alapvetően civil kezdeményezés volt. A
