Újabb határátkelési pont nyílt meg Magyarország és Szlovákia között, és a Nagyrozvágyot Nagygéressel összekötő útkapcsolat átadásával immár harmincnyolcra nőtt a határkelőhelyek száma – jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a helyszínen.
A tárcavezető beszédében leszögezte, hogy határok mentén élni mindig speciális élethelyzetet jelent, amelynek milyenségét az dönti el, hogy a határ, amelynek mentén él az ember, elválaszt vagy összeköt-e.
„Ez azon múlik, hogy a határ elzárja-e egyik irányba a gazdasági, a társadalmi és a családi kapcsolatokat, vagy elősegíti azokat. Ez pedig azon múlik, hogy a határ átjárható-e” – mondta.
Majd hozzátette, hogy a jelenlegi helyzetben fontos pontosan fogalmazni, tehát arról van szó, hogy ez a határ átjárható-e „a tisztességes szándékkal, a jogszabályok tiszteletben tartásával és útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal közlekedő emberek számára”.
Aláhúzta: ha a határ kellő sűrűséggel átjárható, akkor megkönnyíti, ha nem, akkor viszont megnehezíti az annak mentén élők életét, s ez különösen lényeges a tengerparttal nem rendelkező országok esetén, mint amilyen Magyarország vagy Szlovákia.
Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy
Magyarországnak Szlovákiával van a leghosszabb közös határa, 654 kilométernyi hosszan, és ezen keresztül tavaly 17 milliárd eurós rekordértékben folyt kereskedelem.
„Éppen ezért stratégiai házi feladata mindkét kormánynak, hogy elérje, hogy minél több átkelő legyen a határán. Mert ha sok átkelő van, akkor az jó Szlovákiának, jó Magyarországnak, jó a szlovákoknak, jó a magyaroknak a határ mindkét oldalán” – mutatott rá.
Kiemelte, hogy a 2010-es kormányváltás idején huszonkét határátkelő volt a két ország között, de mára ez harmincnyolcra nőtt, és két újabb Ipoly-híd átadásával az idei év végéig meglesz a negyvenedik is.
„Ez azt jelenti, hogy amióta mi kormányzunk Magyarországon, addig az éppen hivatalban lévő szlovák kormányokkal közösen tizenhat átkelőt adtunk át” – fogalmazott.
A mintegy 1,3 milliárd forintból most átadott útkapcsolattal összefüggésben hangsúlyozta, hogy azzal méltatlan helyzetet számolnak fel, az eddigi 21 kilométeres és nagyjából fél órás kerülő ugyanis egy-két kilométerre és néhány percre redukálódik.
Úgy vélekedett, hogy a fejlesztés bizonyítja a kiváló határ menti kapcsolatokat, valamint azt is, hogy jól használják fel a rendelkezésre bocsátott európai uniós forrásokat.
„Ez azt is mutatja, micsoda gazemberség, hogy a nekünk járó uniós forrásokat Brüsszelből visszatartják, mert micsoda veszteségek érnek minket, micsoda kihagyott lehetőségek. Ennél már csak az a nagyobb gazemberség, hogy Magyarországon vannak olyanok, akik mindezt nemcsak hogy támogatják, de még elő is segítik és erőltetik” – mondta.
A miniszter végezetül pedig arra is kitért, hogy Budapest és Pozsony is stratégiai jelentőséget tulajdonít a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének.
„Voltak olyan időszakok a két ország kapcsolataiban, amikor az utálkozás és a gyűlölködés hangjai szakították meg a levegőt a Duna fölött. Mára szerencsére ez átalakult, Magyarország és Szlovákia együttműködése igazi sikertörténetté vált” – jelentette ki.
Majd rámutatott, hogy a felek az utóbbi években fontos ügyekben tudtak együttműködni, így például közösen sikerült megakadályozni a kötelező EU-s migránskvóták elfogadását, és a két ország hozzájárul egymás gazdasági fejlődéséhez is. „Nos, ezt kell megőrizni, ezt a jó kapcsolatot kell tovább építeni” – hangoztatta.
Továbbá érintette a hétvégi szlovákiai választás témáját is. „Mi őszintén reméljük, hogy Szlovákiának olyan kormánya lesz az elkövetkezendő időszakban, amely prioritásként tekint a Magyarországgal való együttműködés fejlesztésére (…), és szívügyeként kezeli majd a felvidéki magyarság és Kelet-Szlovákia sorsát” – közölte.
„Arra kérem nagy tisztelettel a felvidéki magyarság minden tagját, hogy vegyen részt a parlamenti választáson Szlovákiában, és használja ki azt a lehetőséget, hogy végre van egy, parlamenti bejutásra esélyes, egységes magyar párt” – összegzett.
(hirado.hu)
