A kormányzat béremelési tervének legfontosabb előfeltétele, hogy a minimálbér összegét az euróhoz kösse jelentette ki a hirado.hu kérdésére Kutasi Gábor. Ha ugyanis menet közben forintra vált, akkor az azt jelenti, hogy feladta az ezereurós célkitűzést az euróárfolyam jövőbeni jelentős leértékelődése esetén, magyarázta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének vezetője.
Az egymillió forintos átlagbér és ezereurós minimálbér három éven belüli elérését jelölte meg gazdasági célként Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint ennek érdekében a kabinetnek nemcsak a munkavállalókkal, de a munkaadókkal is meg kell állapodnia. Mint azt lapunk is megírta, a tárgyalások jelenleg is zajlanak. A kormányfő múlt hét pénteki rádióinterjújában
kulcskérdésnek nevezte a hosszú távú, több évre szóló bérmegállapodást,
de azt is hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaságnak három éven keresztül legalább 3–6 százalékos növekedést kell felmutatnia.
A hirado.hu kérdésére Kutasi Gábor kivitelezhető, de merész tervként jellemezte a miniszterelnök céljait. Szerinte a jelenlegi, egy százalék körüli GDP-növekedés a kormányzat számára pillanatnyilag csekély gazdaságpolitikai mozgásteret ad. A GDP növekedését azonban erősen determinálják a korábban lezajló negatív folyamatok, hiszen a termelés gyorsuló pályára visszaállása időt vesz igénybe. Ráadásul a magyar gazdaság nagymértékben függ a külpiaci folyamatoktól – mondta Kutasi Gábor, aki ennek érzékeltetésére hangsúlyozta, hogy az exportunk több mint negyedét befogadó németországi piacokon manapság a kereslet nagymértékű óvatossága, visszafogottsága tapasztalható. A német gazdaság jelenleg Európa „beteg embere”.
Kérdésünkre, mely szerint jónak tartja-e a bérpiaci tárgyalások vállalkozói oldalán felvetett adó- és járulékcsökkentési javaslatokat, Kutasi Gábor kifejtette: a kormányzat részéről elhangzott, hogy most nem adócsökkentésben gondolkoznak.
Mint fogalmazott:
az a legfontosabb, hogy a vállalatok úgy tudják kigazdálkodni a megemelt bértömeget, hogy közben ne leépítésben és a termelés külföldre vitelében gondolkodjanak.
A GDP-n belül a jövedelmet két részre: munka- és tőkejövedelemre lehet bontani. Térségünkben a magyar gazdaság rendelkezik a legalacsonyabb bérhányadi mutatókkal, ami azt is jelenti, hogy a GDP-ben arányosan magas a tőkejövedelemre jutó rész. A közgazdász szerint a forrásokat innen akár úgy is át lehetne csoportosítani a munkajövedelem felé, hogy közben nem romlik hazánk tőkevonzó képessége. Ezt a bizonyos átcsoportosítást azonban megfontolt mértékben kellene bevezetni, és a minimálbért nem lehet csak egyes ágazatokra vagy csak a multikra hárítani, hanem egyetemlegesen mindegyik vállalatra – mondta Kutasi Gábor, aki azt is megjegyezte, hogy a hazai piacra szolgáltató multicégek nyereségét már jelentős ágazati adó terheli, tehát a tőkenyereségük már meg van terhelve. Hozzátette azt is, hogy a multik a megtermelt nyereségük felét valamilyen formában visszaforgatják a hazai gazdaságba.
A kormányzat az adók növelése helyett a gazdaság élénkítéséhez kötné a hároméves béremelési programot.
E kapcsán a közgazdász elismerte, hogy a minimálbér valójában még akkor is a piaci folyamatokba történő mesterséges beavatkozás, ha az a munkaadók, munkavállalók és a kormány hármas konszenzusán alapszik. „A minimálbér-emelés tehát nem csak a munkaerőpiaci viszonyok, de a gazdaságpolitikai cél és akarat együttes függvénye” – mondta Kutasi Gábor.
Az utóbbi tíz évben a minimálbér az átlagbér negyven százaléka körül mozgott. Az egymilliós átlagbérnek tehát az egyik feltétele az ezereurós, vagyis a mostani árfolyamok alapján az annak megfelelő négyszázezer forintos minimálbér.
A miniszterelnöki bejelentés szerint ezt a szintet három év alatt kell elérni, ami éves szinten tízszázalékos átlagbéremelést feltételez.
Kérdésünkre, hogy a szépnek tűnő tervet nem dönti-e romba az infláció, Kutasi Gábor azt felelte, hogy két évvel ezelőtt átéltük az energiaárak növekedését, tavaly az élelmiszerek drágultak, idén pedig a szolgáltatások. Jövőre „nem valószínűsíthető, hogy újabb inflációs kockázat jelenjen meg. Tarthatónak tűnik a 3,5–4 százalék közötti inflációs célkitűzés” – mondta.
Ha tehát a gazdasági növekedés, az alacsony éves infláció, a minimálbér átlagbérre gyakorolt hatása, a bérhányad adta mozgástér és a 2–3 éves időtáv együttesét vesszük figyelembe, akkor a szakértő szerint a mostani hatszázezer forintos bruttó átlagbér három év alatt megemelkedhet egymillió forintra.
A szakértő a terv legfontosabb előfeltételének nevezte, hogy a kormány a minimálbér összegét az euróhoz kösse. Ha ugyanis menet közben forintra vált, akkor az azt jelenti, hogy feladta az ezereurós célkitűzést az euróárfolyam jövőbeni jelentős leértékelődése esetén – mondta Kutasi Gábor.
