Szakértők szerint a rossz minőségű levegő legalább annyira káros, mint a dohányzás: becslések szerint Magyarországon évente hozzávetőlegesen 13 ezer ember hal meg idő előtt a légszennyezettség következtében - hívta fel a figyelmet a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Klímapolitikai Intézete csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Kiemelték, hogy az elmúlt időben több kormányzati intézkedés született a légszennyezettség csökkentésére.
Kerekes György, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezetője szerint az új építésű ingatlanok energetikai szabványának 2021-től hatályos szigorítása jelentősen hozzájárulhat a szükséges fűtési energia mennyiségének csökkentéséhez. Példaként említette az avarégetés országos általános tilalmát is, továbbá a támogatási programokat (fűtéskorszerűsítési és energiahatékonysági pályázatok), amelyek a károsanyag-kibocsátás csökkentését tűzték ki célul.
Kerekes György kiemelte: a lakosság is sokat tehet a levegő minőségének javításért. Emlékeztett, hogy az Európai Számvevőszék korábbi elemzése szerint Magyarország a negyedik legrosszabb levegőjű uniós tagország, itt a téli időszakban a légszennyezettségi adatok esetenként még a kínai és indiai adatokat is meghaladják. A klímapolitikai intézet vezetője úgy véli, Magyarországon a téli időszakban a legnagyobb problémát az elavult fűtőberendezések jelentik, illetve az ezekben elégetett rossz minőségű tüzelőanyag, amely sok esetben nem más, mint szilárd hulladék (rongyok, különféle műanyagok, háztartási szemét).
A közleményben kiemelték: már rövidtávon is jelentősen javulna a levegőminőség a megfelelő tűzifa (maximum 15 százalékos nedvesség tartalmú, erdőgazdálkodásból származó tűzifa, brikett vagy pellet) használatával és a fatüzelésű rendszerek fejlesztésével. Hosszú távon pedig a háztartási körülmények közt termelt megújuló energia vagy a földgázra alapozott fűtéskorszerűsítés, energiaoptimalizálás és az energiahatékonyság növelése jelenthetne megoldást, de a szálló por mennyiségét már a jó minőségű, száraz tűzifa biztosítása is jelentős mértékben visszaszoríthatná.
Kitértek arra is, hogy a statisztikai adatok szerint a magyarországi szállópor-koncentráció majdnem 80 százalékát lengyel és román szennyezők bocsátják ki. Így a magyar erőfeszítések mellett hosszú távon nagy szerepe lehet a régiós szinten koordinált szakpolitikának is, amivel regionális együttműködéseken keresztül közelebb lehet kerülni ahhoz, hogy a térség országai folyamatosan csökkentsék saját kibocsátásukat - írta az MCC.
A közlemény szerint az MCC Klímapolitikai Intézet azért jött létre, mert a klímaváltozás és az annak hatásaira való felkészülés napjaink egyik legmeghatározóbb társadalmi és gazdasági kérdése. Az új szakmai műhely vizsgálatai öt fontos területre fókuszálnak: az energetikára, a természetvédelemre, a mezőgazdaságra, az élettelen környezeti elemek (víz, levegő, talaj) védelmére és az urbanisztikára.
Forrás: MTI
