Elfogadta a parlament hétfőn a koronavírus elleni védekezésről
szóló törvényt. A veszélyhelyzet idején a kormány a jogszabályoktól
eltérő rendkívüli intézkedéseket hozhat az emberek egészsége, a
jogbiztonság és a gazdaság stabilitása érdekében.
Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztésének kétharmados
többséget igénylő rendelkezéseit 137 igen szavazattal 53 nem
ellenében - sürgősséggel - szavazta meg az Országgyűlés.
A törvény a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzettel
összefüggő sajátos szabályokat állapítja meg.
A kormány a veszélyhelyzetben - a törvényben meghatározott
rendkívüli intézkedéseken túl - az állampolgárok élet-, egészség-,
személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság
stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények
alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet,
és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Ezt a jogkörét -
szükséges és arányos mértékben - a humánjárvány megelőzése,
kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése,
elhárítása céljából gyakorolhatja - rögzíti a most elfogadott
jogszabály.
Az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy a veszélyhelyzetben
az alaptörvény vonatkozó bekezdése szerinti rendeleteinek hatályát
a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítsa.
A Ház a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően ezt a felhatalmazását
visszavonhatja.
A parlament továbbá megerősítette a veszélyhelyzet kihirdetéséről
szóló rendelet hatálybalépése után a most megszavazott törvény
hatálybalépéséig megalkotott, a veszélyhelyzettel összefüggő
kormányrendeleteket.
Kimondták azt is, a kormány a veszélyhelyzet-elhárítás érdekében
hozott intézkedésekről rendszeresen tájékoztatást ad az
Országgyűlés ülésén, annak hiányában a házelnöknek és a
frakcióvezetőknek.
A törvény rögzíti, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke és
főtitkára gondoskodik az Ab veszélyhelyzetben történő folyamatos
működéséről. Az Alkotmánybíróság teljes ülése, valamint a tanács
ülése a veszélyhelyzet megszűnéséig az Ab-elnök döntése alapján
elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható.
Az Ab elnöke a veszélyhelyzetben engedélyezhet eltérést a testület
ügyrendjétől.
Választásokkal kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmaz a
jogszabály: így például azt, hogy a helyi vagy a nemzetiségi
önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e
döntés a veszélyhelyzet megszűnése utáni naptól hatályos. A
veszélyhelyzet alatt időközi választás nem tűzhető ki, a már
kitűzött választások pedig elmaradnak. A ki nem tűzött és az
elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon
belül kell kitűzni.
A veszélyhelyzet megszűnéséig országos és helyi népszavazás sem
kezdeményezhető, a már kitűzött referendumok elmaradnak.
Kiegészül a büntető törvénykönyv (Btk.) is a járványügyi védekezés
akadályozásával, valamint a rémhírterjesztésre vonatkozó
szabályozással.
A Btk. kimondja ezentúl, hogy aki a zárlati kötelezettség alá
tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének
megakadályozása érdekében elrendelt, illetve a járvány idején
elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy
ellenőrzés végrehajtását akadályozza, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Csoportos elkövetésnél
egytől öt évig, halált okozó bűncselekmény esetén pedig kettőtől
nyolc évig terjedő szabadságvesztés a büntetés.
Aki járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészületet
követ el, az egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az pedig, aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt
