Magyarország más országoknál rövidebb szükségállapottal és eredményes intézkedésekkel ellenőrzés alatt tudta tartani a koronavírus-járványt, elkerülte a tömeges megbetegedéseket - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a német Die Welt online felületén csütörtökön megjelent interjúban.
Gulyás Gergely megerősítette, hogy a kormány június 20-ig meghozza a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló döntést.
Kiemelte, a magyarok azonban éppoly kevéssé tudják, miként alakul a járványhelyzet a továbbiakban, mint a németek, de az szerinte nem vitás, hogy egészségügyi készültség szükséges, mert Európában ma mindenütt azt találgatják, lesz-e a járványnak második vagy akár harmadik hulláma. "Ez azonban olyan messze van a veszélyhelyzettől, amennyire a szúnyogcsípés a kutyaharapástól" - mondta.
A tárcavezető kijelentette, nem hiszi, hogy hiba volt a különleges jogrend határidő nélküli kihirdetése. A rendkívüli állapot idején tovább működött az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság, ráadásul a kormány az Országgyűlés hatáskörébe utalta a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló döntést - mondta Gulyás Gergely, hozzátéve, ennél demokratikusabban aligha lehetséges eljárni, így a bírálatok megalapozatlanok voltak. Hangsúlyozta, a kormány a rendkívüli jogrend megszüntetése után nem hozhat rendeleti úton törvényeket és az alapvető jogok sem korlátozhatók, mint ahogyan arra például a kijárási tilalom esetén sor került. "Azoknak a kritikusainknak, akik az elmúlt hónapokban valótlan állítások sorát fogalmazták meg Magyarországról, egyszerűbb eddigi tevékenységüket folytatni, mint bocsánatot kérni" - mondta.
Szólt arról is, hogy a rendkívüli állapot megszüntetésével valamennyi rendeleti úton hozott intézkedés hatályát veszti, néhány szükséges intézkedés hatályban maradásáról pedig rendes jogalkotási eljárásban döntenek.
Példaként említette a lejáró személyi igazolványok érvényességi idejének év végéig történő meghosszabbítását, hogy elkerülhető legyen a tömeges ügyintézés, továbbá az operatív törzs és a folyamatos egészségügyi készültség fenntartását egy esetleges második hullámra való felkészülésként.
Gulyás Gergely emlékeztetett, a rémhírterjesztés büntetőjogi tényállása csak rendkívüli jogrend idején alkalmazható.
Az Európai Unió Bírósága tranzitzónákat érintő döntéséről szóló kérdésre válaszolva elmondta, a testület fogva tartásnak minősítette az elhelyezést a tranzitzónákban, amit tudomásul kellett venniük, noha úgy gondolják, hogy az ítélet káros mind Magyarországra, mind Európára, és amiatt ismét fel fog lángolni a vita a hotspotokról, vagyis az Európai Unión kívüli menekültközpontokról.
Kifejtette, amennyiben a menedékjog iránti kérelmekről nem az EU területén kívül, vagy legalábbis a schengeni külső határokon döntenek, az tömeges bevándorláshoz vezet.
Gulyás Gergely érdekes ellentmondásként jellemezte, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2019-ben azt a döntést hozta, hogy a magyar gyakorlat nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, az Európai Unió Bírósága azonban ennek az ellenkezőjét állítja.
Kitért arra is, a magyar Alkotmánybíróság ugyanúgy eljárhat, mint ahogy azt a német Alkotmánybíróság is tette egy hónappal ezelőtt. Világos, hogy a közösen gyakorolt hatáskörben az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállamok jogával szemben, azonban éppen ezért minden esetben meg kell
Forrás: koronavirus.gov.hu
