Az idei nyár újabb figyelmeztetést küldött a magyar mezőgazdaságnak: az extrém időjárás már nem kivétel, hanem egyre inkább az új valóság. A termelők komoly terméskieséssel számolnak, miközben a piaci környezet sem kedvez nekik.
Az extrém hőség és az aszály idén hetekkel előrébb hozta az aratást, miközben több térségben drámai terméskiesést okozott. A szakemberek szerint a gabonák a 38–40 fokos hőségben úgy kiszáradtak, „mintha langyos sütőbe tették volna őket”, ráadásul a gazdák bevételeit az erősödő forint is csökkenti – írta az Infostart.
Az idei aratás minden eddiginél korábban indult el Magyarországon, de ennek oka korántsem kedvező. A rendkívüli hőség és a hónapok óta tartó csapadékhiány felgyorsította a gabonák érését, miközben jelentősen visszavetette a terméshozamokat.
A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint komoly terméskiesésre kell felkészülni, és egyre inkább látszik, hogy a klímaváltozás alapjaiban alakítja át a magyar növénytermesztést.
Petőházi Tamás az InfoRádiónak elmondta, hogy a nyári betakarítás hagyományosan az őszi árpával kezdődik, amelyet idén már június 8–10. között megkezdtek. Sok helyen az árpa aratása már be is fejeződött, miközben a múlt hét elején már a búzatáblákon is megjelentek a kombájnok. A búzát ezt követően a repce, a tritikálé, a rozs és a zab betakarítása követi.
A legnagyobb problémát azonban nem az aratás időpontja, hanem a termés mennyisége jelenti. Az idei tavaszi aszály következtében az ország szinte kettészakadt. Az Alföldön rendkívül gyenge eredményeket mérnek, sok helyen mindössze két-három tonna búza terem hektáronként. Ezzel szemben a Dunántúlon még mindig előfordulnak öt tonna körüli hozamok, ami ugyan elmarad a legjobb évektől, de jóval kedvezőbb képet mutat.
A szakember szerint a gyenge termés nem érte váratlanul az ágazatot. Már a tavaszi fajtabemutatókon is látható volt, hogy a kísérleti parcellák sem fejlődtek megfelelően, az üzemi táblák pedig még rosszabb állapotban voltak. Ez alapján már hónapokkal ezelőtt sejthető volt, hogy az idei aratás jelentős terméskiesést hoz.
A helyzetet tovább rontotta az elmúlt napok extrém hőhulláma. A 38–40 Celsius-fokos nappali csúcshőmérséklet gyakorlatilag egyszerre szárította le a különböző tenyészidejű búzafajtákat.
Mintha langyos sütőbe tettük volna – fogalmazott Petőházi Tamás, érzékeltetve, milyen gyorsan elvesztették nedvességtartalmukat a gabonák. Emiatt eltűntek azok a különbségek is, amelyek normál években a korai és késői érésű fajták között megfigyelhetők.
A szakember szerint ugyanakkor még mindig kedvezőbb a helyzet az őszi kalászosoknál, mint például a kukoricánál. A kukorica ugyanis az elmúlt évek egyik legnagyobb vesztese lett. Magyarországon korábban mintegy 1,2 millió hektáron termesztették ezt a növényt, mára azonban a vetésterület 600 ezer hektár alá zsugorodott. A klímaváltozás miatt a kukorica termesztésére alkalmas éghajlat fokozatosan északabbra tolódik, így miközben Magyarországon visszaszorul, Lengyelországban folyamatosan növekszik a termesztése. A szakértő szerint ez nemcsak hazai jelenség, hanem az egész északi féltekén megfigyelhető folyamat.
Hasonlóan nehéz helyzetbe került a repce is. Az Alföldön egyre kevésbé bizonyul biztonságosan termeszthető növénynek, ezért fokozatosan kiszorul a térségből.
A Dunántúlon ugyan kedvezőbbek a körülmények, de ott is jelentősen csökkent a vetésterület, mivel a gazdálkodók inkább olyan kultúrákat választanak, amelyek kisebb kockázatot jelentenek.
A mezőgazdaság ezért egyre intenzívebben keresi az alternatív növényeket. Az egyik legtöbbet emlegetett lehetőség a cirok, amely afrikai eredetű növényként jobban tűri a szárazabb körülményeket. A szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy csodafegyverről nincs szó: megfelelő vízellátás nélkül a cirok sem képes jó termést hozni. Ugyanakkor takarmányozási célokra egyre nagyobb jelentősége lehet, miközben a gluténmentes élelmiszerek piacán is egyre gyakrabban használják.
A gazdálkodók gondjait nemcsak az időjárás növeli. Az elmúlt hetekben a forint jelentősen erősödött az euróval szemben, ami az exportpiacokra termelő gabonatermesztők számára kedvezőtlen. Az ágazat számításai szerint az őszi árpa tonnánkénti felvásárlási ára emiatt akár 7–9 ezer forinttal is alacsonyabb lehet. Bár az importált gépek, műtrágyák és egyéb termelési eszközök vásárlása olcsóbbá válik, a gabonát euróért értékesítő termelők összességében kevesebb bevételhez jutnak – adta hírül a Világgazdaság.
