Időnként felmerül a kérdés, hogy mi történik, ha ugyanarra a személyre vagy vagyontárgyra több biztosítás is van kötve.
Van értelme többet is érvényben tartani, érvényes lehet egyáltalán mindegyik? Hogyan fizetnek egy káreseményre? A válasz röviden: attól függ. Nem mindegy, milyen típusú biztosításról van szó, ezekről foglaljuk össze most a tudnivalókat.
1. Vagyonbiztosítások
Rögtön a bonyolultabb válasszal kezdünk, a vagyonbiztosításokkal – ide tartoznak például a lakásbiztosítások és a casco biztosítások, de az utasbiztosításoknak is van értéktárgyakra (pl. poggyászra, elektronikus eszközökre) vonatkozó fedezetük.
A vagyonbiztosításokkal kapcsolatban az általános alapelv (a Ptk. rendelkezése szerint), hogy tilos a káron való gazdagodás, vagyis a károsult nem kaphat annál nagyobb összegű kártérítést, mint amennyit a vagyontárgy ért, amikor a baj megtörtént. Ebből következik, hogy hiába fedezi több biztosítás is ugyanazt a kárt, a teljes kifizetett összeg nem haladhatja meg a tényleges kárt.
Ettől még azonban élhet egyszerre több biztosítás is ugyanarra a vagyontárgyra, ezt a Ptk. nem tiltja. Mikor szokott ez előfordulni a gyakorlatban?
- Amikor például a lakásnak több tulajdonosa is van, akik külön-külön biztosították a lakást,
- ha a társasháznak van társasházi biztosítása, de a lakó is kötött külön lakásbiztosítást, és ezek fedezetei között van átfedés,
- ha valaki utazás előtt utasbiztosítást köt magára, de a bankkártyájához is tartozik utasbiztosítás,
- vagy amikor a tulajdonos egyszerűen megfeledkezik vagy nem tud róla, hogy már biztosítva van, és köt egy új szerződést.
De hogyan történik a kártérítés ilyen helyzetben? A károsult akár mindegyik biztosítóhoz benyújthatja az igényét, majd választhat, hogy melyik biztosítótól szeretné igényelni a kártérítést (célszerűen attól, amelyik kedvezőbb ajánlatot ad), vagy azok akár arányosan meg is oszthatják maguk között a kifizetést.
Egy példával szemléltetve: adott egy társasházi lakás, ami a társasházi biztosításban 20 millió Ft-ra van biztosítva. Ezt a biztosítási összeget a lakók kevésnek érzik, ezért saját lakásbiztosítást is kötnek 40 millió Ft-os ingatlan fedezettel egy másik biztosítónál. Egy épülettűz esetén, ha tegyük fel, 36 millió Ft a lakás újjáépítési költsége, akkor például így rendezhetnék a biztosítók a kárt:
- a társasházi biztosítás kifizeti a teljes biztosítási összeget, 20 millió Ft-ot,
- a lakásbiztosítás pedig a helyreállítási költség és a társasházi biztosítás térítésének különbségét, vagyis 16 millió Ft-ot.
Más a helyzet akkor, ha a fedezetek nem fedik, hanem kiegészítik egymást: ugyanennél a társasházi tüzes példánál maradva, ha a társasházi biztosítás térítése megfelelő, akkor az ingatlanban esett kárt a társasházi biztosítás állja, a lakás ingóságainak sérülését pedig a saját lakásbiztosítás.
Mivel anyagi előny nem származhat a kettő vagy több biztosításból, ezért nem is nagyon van értelme párhuzamosan többet életben tartani – hiszen a díjat mindkettőre külön be kell fizetni. Érdemesebb inkább figyelmesen átolvasni, milyen fedezetet tartalmaznak a szerződések, és egymás kiegészítéseiként alkalmazni őket, például társasházban csak azokra a kockázatokra megkötve a lakásbiztosítást, amit a társasházi biztosítás nem (vagy nem elegendő térítési összeggel) tartalmaz.
2. Élet- és balesetbiztosítások
A személyekre kötött biztosításokra más szabályok vonatkoznak, mint a vagyonbiztosításokra: ezeknél fel lehet venni a kártérítést több biztosítótól is. Tehát egy személy annyi életbiztosítást köthet magára, amennyit csak szeretne, akár több biztosítónál is, kifizetés esetén pedig a térítési összegek összeadódnak. Ugyanez vonatkozik a balesetbiztosításra is: például egy lábtörés esetén a balesetet elszenvedő, ha több balesetbiztosítása van, akár mindegyiktől külön-külön felveheti a kártérítést.
Az ilyen típusú biztosításoknál is megéri persze mérlegelni, hogy célravezető-e több biztosítást fizetni, vagy tanácsosabb csak egyet megkötni magasabb biztosítási összeggel. Élethelyzettől függően mindkettő lehet az adott személynek megfelelő megoldás, mindenesetre azt javasoljuk, hogy figyelmesen járjon utána a biztosításai fedezetének, különösen életbiztosítás esetén pedig, ha szükség van rá, kérje biztosítási szakértő tanácsát a kérdésben.
3. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
A KGFB kissé kilóg a fentebb felsorolt biztosítások közül: törvény szabályozza, hogy ebből a biztosításból nem élhet párhuzamosan több is. Gyakran előfordul, hogy az üzembentartó figyelmetlenségből vagy tévedésből többet is megköt, ilyenkor az elsőn felül minden további szerződés érvénytelen lesz. Hozzátennénk, hogy egy biztosításnak természetesen mindenképpen hatályban kell lennie, ha a szóban forgó gépjármű forgalomba van helyezve!
(clb.hu)
