A magyar éremkészítés történetének állít emléket a BÁV Aukciósház szerdától látogatható új kiállítása, amelyen Magyarország legnagyobb, magánkézben lévő, éremkészítéshez használt szerszám-gyűjteményéből látható válogatás.
A művészettörténeti és numizmatikai szempontból legizgalmasabb darabokból összeállított Az érem két oldala - Verőtövek gyűjteménye Körmöcbányától Budapestig című kiállítás ingyenesen tekinthető meg augusztus 4. és 28. között a BÁV Aukciósházban - olvasható a BÁV Zrt. MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják, a korábban soha nem látható válogatás kivételesen nem az érméken, hanem a készítésükhöz szükséges szerszámokon, a verőtöveken keresztül mutatja be a pénz- és éremkészítés nehézségekkel és művészi alkotásokkal teli történetét.
Az acélból készült verőtövek felhasználásával készítették és készítik jelenleg is a különféle érmeket, jelvényeket és kitüntetéseket. Az éremveréshez - a kalapácson kívül - két szerszámot használtak: egy alsó és egy felső verőtövet, ezekbe vésték az érem negatívját. Az alsó verőtő felületére helyezték a veretlen éremlapkát, majd erre került a henger alakú felső verőtő, és a mester a felső verőtőre mért kalapácsütéssel sajtolta bele az éremképet.
Mint a közleményben kiemelik, az egyedülálló gyűjtemény története egészen 1328-ig nyúlik vissza, amikor Körmöcbányán megalapították a Magyar Királyság legjelentősebb pénzverdéjét. Többek között itt készült Mátyás király madonnás aranyforintja is. 1918-ban, az első világháború harcai elől a verde teljes berendezését és a nemesfémtartalékot is Budapestre menekítették.
A Magyar Királyi Állami Pénzverőt végül az Üllői út - Könyves Kálmán körút sarkán ma is álló épületben rendezték be, ahol egészen a rendszerváltásig működött. A verde a forint érmék mellett gyártott külföldi megrendelésre is pénzeket, jelentős volt az emlékérem- és ékszerkészítés, de itt folyt a különféle kitüntetések és jelvények gyártása is.
A rendszerváltást követően a cég kettévált, a forint hivatalos gyártója Magyar Pénzverő Zrt. néven működött tovább a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában. Míg az emlékérem-, kitüntetés-, jelvény- és ékszerkészítési üzletág az 1990-es években magánkézbe került. A szétválásnál az évszázadok alatt felhalmozódott verőszerszám-gyűjteményt, a tevékenységi kör alapján, szintén kétfelé osztották.
A kiállítás alapjául szolgáló mintegy 25 ezer darabot számláló, legfőképpen emlékérmek, kitüntetések gyártásához készült verőtöveket jelenleg is az egykori Pénzverde épületben őrzik. A gyűjtemény jelentőségét mutatja, hogy egy része, 5 ezer 500 műtárgy állami védettség alatt áll.
A közleményben Fertőszögi Péter művészettörténészt, a BÁV művészeti igazgatóját is idézik, aki kiemelte: a sok-sok milliárdos értéket képviselő gyűjteményből a kiállításra a történeti, numizmatikai és művészettörténeti szempontból legkiemelkedőbb, csaknem 70 darab verőtőkét válogatták ki.
A kiállításon bemutatott, a 18. századtól napjainkig datált válogatás mind témájában, mind az alkotók szempontjából is változatos. Az egyik legkorábbi darab a Karl Joseph Hoffmann által vésett, a gyulafehérvári erőd 1714-es alapítására készült verőtő, amelynek egyik oldalán harci öltözetben Pallasz Athéné, hátlapján pedig a hétágú csillagot formázó erőd, Közép-Európa legnagyobb vára látható. Kivételes darab a Szabadelvű Pártnak készült verőtő, amely Tisza Kálmánt ábrázolja miniszterelnöksége 10 éves évfordulóján, 1885-ből - áll a közleményben.
Mint írják, különleges és történeti szempontból is jelentős a kitüntetések anyaga, amelyek közül kiemelkedik a Szent István Rend és Szent Korona Rend verőtövei mellett a Corvin-lánc és Díszjelvény számos verőszerszáma, illetve a különös sorsú 1956-os Nemzetőr-jelvény verőtöve, amelynek kibocsátásáról 1956. október 31-én döntöttek.
A kiállításról további információk a www.bav-art.hu/esemenyek/kiallitas címen érhető el.
Forrás: MTI
