A klímaforgatókönyvek sajnos nem cáfolják a főpolgármesternek azt a fanyar kijelentését, hogy valószínűleg hátralévő életünk leghűvösebb nyarán vagyunk túl. Pedig ezt is nehéz volt átvészelni. Hogyan tovább? Erről kérdeztük kerületünk polgármesterét, Niedermüller Pétert és Bardóczi Sándort, Budapest főtájépítészét.
Hőkupola: megérkezett a globális felmelegedés
• Polgármester úr! Még véget sem ért az idei hőhullám, ön meghirdette a Zöld Erzsébetváros 2027 klímastratégiát. Gondolom, a nagy hőségben kiderült, hogy többre van szükség, mint amennyit az önkormányzat idén tenni tudott.
– A kerület még 2021-ben elfogadott egy, az akkori körülmények között nagyon korszerű klímastratégiát. Ám, ha abba most, öt évvel később beleolvasunk, látszik, hogy egy sor olyan jelenségre kell reagálnunk, ami 21-ben még fel sem merült. Az idei nyáron nem tudtunk mást tenni, mint enyhíteni a pillanatnyi nehézségeket. Tehát bekapcsoltuk a párakapukat, locsoltunk, beengedtük az embereket a hivatali helyiségekbe, és itt kaphattak vizet. De az elmúlt hónap alatt világossá vált a számunkra, hogy ez már nem lesz elég.
• Ön az új klímastratégiáról szóló Facebook posztjában első helyen a közlekedést említette. Hogyan segíthet a közlekedés abban, hogy ne legyen ilyen meleg?
– Nyilván abban nem tud segíteni, abban viszont igen, hogy ne legyen olyan nehéz elviselni. A forgalom azért nagyon fontos, mert pontosan tudjuk, hogy a kipufogógázok a forró nyári levegő minőségét erőteljesen rontják. A forgalom mérséklése nem önmagában érdekes, hanem együtt a további különböző klímastratégiai intézkedésekkel.
• A zöldítésben lát-e tartalékokat?
– Budapest legsűrűbben lakott területében vagyunk. A közterületeken, ahova csak lehet, próbálunk fákat telepíteni, de nagyon korlátozott a hely. Van viszont egy másik lehetőség, ami persze nagyon költséges, de úgyis muszáj lesz egyszer az egész klímaválságnak a költségvetési hatásairól is beszélni. Tehát, például, intenzívebbé lehetne tenni a belső udvarok zöldítését. Át kell gondolnunk, hogy a társasházi pályázatok közül melyek azok, amelyek segítenek korlátozni, mérsékelni a klímaválság hatásait. Valóban szükséges-e például a postaládák cseréjét támogatni, vagy a korlátozott keretünket inkább fordítsuk az udvarok zöldítésére, netán a tűzfalak fölfuttatására zöld növényekkel.
• Hozzunk létre függőleges kerteket?
– Például, ahol lehet. Nagyon fontosnak tartom a klímaigazságosság szempontját. Azt, hogy valamilyen módon mindenki tudja hűsíteni a lakását. Nincs olyan előrejelzés, amelyik azt mondaná, hogy ó, ha ezt a nyarat kibírtátok, majd jövőre jobb lesz. Lehet, hogy nem lesz többé olyan, hogy nyáron átlagosan 25-26 fok legyen. Tehát abban kell gondolkoznunk, hogy milyen lehetőségek vannak árnyékolástechnikában, energiaellátásban, hűtési lehetőségben, amelyek nem feltétlenül követelnek meg drága klímát minden lakásban. Ezt persze csak akkor lehet megcsinálni, ha nagyobb összefüggésekben gondolkodunk. És persze azon szintén dolgozunk, hogy erre legyenek majd elérhető európai uniós források, és legyen hozzá kormányzati támogatás is.
--
Ne fűtsük az utcát!
Hogyan lehet zöldíteni a főváros sűrűn beépített belvárosában? Ezt éppen Erzsébetváros mutatta meg – hallottuk Bardóczi Sándortól, Budapest főtájépítészétől.
Lapunknak csodálattal beszélt azokról az utcaprogramokról, melyeket, dr. Takács Dániel VII. kerületi főtájépítész rakott össze az Almássy tér környékén, ahol egész új fasorokat sikerült telepíteni, éppen Budapest legsűrűbben lakott kerületében. Bardóczi nagy lehetőséget lát a belvárosi udvarok zöldítésében. „Ebben a főváros is tud segíteni, hiszen már négy éve létezik az Égig érő fű program, amit társasházaknak hirdettünk meg, és elég jó összegeket osztunk ki a pályázó társasházaknak.” Elmondta, hogy a kerület által nyújtott támogatást a főváros el tudja számolni a társasházak önrészeként, így a lakók számára kedvező módon ér össze a kerületi és a fővárosi segítség.
A Budapesti főtájépítész szorgalmazza, hogy minden fővárosi család fogadjon örökbe egy fát és azt öntözze. Ez szemléletformálásnak sem rossz, de van valami, ami ennél is fontosabb: „Irtózatosan nagy pácban van az összes fönntartó, mert nagyon kevés az ember és nagyon alacsony az önkormányzatok költségvetésében a részarány, amit erre tudnak fordítani. Közben érkezik a klímaváltozás, aminek az a következménye, hogy ma már olyan területeken is muszáj locsolni, ahol eddig ez föl sem merült. Ahol viszont eddig is felmerült, ott 60-80%-kal több víz fogy."
A szakember szerint ördögi körbe jutunk, ha a klímaváltozás miatt minden lakásba légkondicionáló berendezést szeretnénk telepíteni, mert ezek az utcát fűtik, ami éppen a zsúfolt kerületekben érezhetően erősíti a felmelegedést, tehát még több áramot kell felhasználnunk a belső terek hűtésére. „A belvárosban nagyon sok épület van energiahatékonysági szempontból borzasztó állapotban, arra kell fordítanunk több forrást, hogy a házak hőszigetelését segítsük”.
A főtájépítész álláspontja szerint sokat segíthet az árnyékolók használata és előtérbe kerülhetnek azok a hőszivattyú rendszerek is, amelyek a talaj hidegét, vagy melegét hasznosíthatják, attól függően, hogy éppen tél, vagy nyár van. A támogatási rendszer eddig sajnos nem figyelt kellőképpen a régi házak energetikai korszerűsítésére – több panelprogram indult, téglaprogram pedig egy sem. A klímaváltozás körülményei között át kell alakítani a támogatási rendszert! – vélekedik Budapest főtájépítésze.
Barát József
